Gyerekfoglalkozáson. A szülőkön múlik, hogy a nyugat-európai családok gyerekei megmaradnak-e magyarnak
Fotó: Domolky Dániel
A budapesti kormány a határon túli magyarokkal rendszerszerű kapcsolatot ápol, határon átívelő programok tucatjait bocsátja rendelkezésükre. Kevésbé ismert, hogy a diaszpórában élők sem maradnak ki a kormány érdeklődési köréből. Számukra a Kőrösi Csoma Sándor-program eleleveníti fel az óhaza hagyományait, kultúráját. A program keretében Pál Zsuzsanna harmadik évét zárja Brüsszelben. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában egy vele készült interjút olvashatnak el.
2020. június 18., 15:342020. június 18., 15:34
A zetelaki Pál Zsuzsanna a székelyudvarhelyi Tamási Áron Kollégiumban érettségizett, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem angol–magyar szakán szerzett diplomát. A vele készült interjúban brüsszeli tapasztalatairól mesélt.
„Akinek fontos, komoly munkát fektet abba, hogy a gyerek szépen beszéljen magyarul, olvasson és írjon. Még a vegyes házasságokból származó gyerekek közt is sokan vannak, akik hibátlanul, választékosan beszélik nyelvünket. Megható ilyenekkel találkozni. Ha nincs meg a szülői akarat, a sok érték könnyedén elvész. Egyik különleges élményem, hogy egy hónapnyi ittlétem után egy magyar anyuka felkért, legyek legkisebb fiának a keresztanyja, ami itteni tartózkodásomnak, munkámnak külön értelmet adott. Azóta is szoros barátságban vagyunk. Egy okkal több, hogy visszajárjak” – mondja Zsuzsanna, amikor arról kérdezik, hogy a Brüsszelben nevelkedett gyerekeknek milyen a magyarsághoz való kötődésük.
Pál Zsuzsanna a Gondviselés akaratának tartja, hogy Belgiumba került a magyar ügyet szolgálni
Fotó: Domolky Dániel
Elmeséli, puliszkát, fuszulykalevest, vinetát, rakott krumplit készíteni tanította meg az ottani embereket, elmagyarázva, honnét is származik, és romániai létére miért magyar az anyanyelve.
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
szóljon hozzá!