
A magyar futball reformere
Fotó: Facebook/MLSZ - Magyar Labdarúgó Szövetség
Tíz éve van a magyar futballban Marco Rossi – az olasz szakember olyan magasságba emelte a magyar válogatottat, mint amilyenben az utóbbi három évtized során egyszer sem volt. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében szubjektív portrét olvashatnak egy olaszról, akiben a magyar foci megmentőjét tisztelhetjük.
2022. július 12., 11:352022. július 12., 11:35
Az egykori Brescia-védő a Budapest Honvéddal is csodát tett, Dunaszerdahelyen is letette névjegyét, de igazán nagyot a magyar nemzeti tizeneggyel tett. Valahogy mindig érezhető volt az elmúlt évtizedekben, hogy a magyar focit vagy egy külföldi, vagy pedig egy olyan magyar fogja megmenteni, aki jelentős időt töltött külföldön. 2014–15- ben ez lett volna Dárdai Pál, majd Bernd Storckról is nagyon sokáig ezt gondoltuk, de
Nem, nem nyert Eb-t a magyar válogatott, nem jutott ki a katari vébére, a Nemzetek Ligáját sokan leírják, de mégis.
Mindig előre, elszántan és türelmesen
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Rossi névről talán minden futballrajongónak Paolo Rossi neve ugrik be és az 1982-es spanyolországi világbajnokság – a Juventus gólvágója és az olasz válogatott negyven évvel ezelőtt ért a csúcsra (sajnos a kiváló csatár 2020-ban elhunyt), ám „a mi Rossink” pár generációval későbbi: nyolc évvel fiatalabb, mint Paolo volt, semmiféle rokoni kapcsolat nincs közöttük, még csak nem is játszottak egy csapatban, viszont egy városhoz mindkét Rossi neve fűződik, ez pedig Torino. Paolo két ízben is volt a zebrák játékosa, ám Marco Rossi a másik városi együttesben, az AC Torinóban pallérozódott ifj úkorában, majd Serie B-csapatok, a Campania és a Catanzaro hátvédje lett, mígnem 1988-tól öt évig a szintén másodosztályú Bresciában szerepelt. Többek között Mircea Lucescu is volt az edzője, illetve csapattársai között tudhatta Gheorghe Hagit is. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!