
Kiss Bence. Hétköznap rádiós műsorvezető, hétvégén esküvői „karmester”
Fotó: Gábor Lajos
Régen az esküvők, lakodalmak elengedhetetlen szereplője volt a vőfély, aki nem csak felügyelte és irányította az eseményeket, hanem igyekezett a jeles esemény „lelke” is lenni. Ma már egyre kevesebben választanak rigmusokban beszélő hagyományos vőfélyt, ám a ceremóniamester ma is fontos szereplője a nagy napnak. Bár vannak hivatásosak is, akik a mindennapi kenyerüket keresik ezzel, sok színész és rádiós másodállása a lagzik levezénylése. Ilyen Kiss Bence, a Friss FM műsorvezetője is, akit a modern lagzizásról faggattunk.
2021. szeptember 27., 18:242021. szeptember 27., 18:24
Kilenc éve – mondhatni véletlenszerűen – csöppent a lakodalmak világába Kiss Bence, a Friss FM rádió műsorvezetője: meghívták egy esküvőre, amelyen eredetileg a nagytata lett volna a hagyományos, székelyruhás vőfély, ám mivel az ifjú pár azt szerette volna, hogy a közeli családtag inkább vendégként élvezze a bulit, az ismerőseik között kerestek valakit, aki „el tud mondani két mondatot”, bejelenteni a bejelenteni valókat. Ez lett végül a sepsiszentgyörgyi rádiós, aki nem is igazán tudta akkor, hogy mire vállalkozik. „Az első alkalommal tulajdonképpen dunsztom sem volt, hogy mit is kell csinálni, kicsit meg voltam riadva a feladattól, de szerencsém volt az illető vendéglő személyzetével” – emlékszik vissza a kezdetekre Kiss Bence, aki szerint minden egyes esküvőn fontos a vőfélynek, hogy legyen a helyszínen egy főpincér vagy üzletvezető, akivel jól lehet kommunikálni. Ez segíti mindkét fél munkáját.
Azóta pedig gyakorlatilag szájról-szájra terjedt, hogy Kiss Bence lakodalmakat vállal, a műsorvezető sosem hirdette magát, csak egyszerűen az első alkalom után jött a második, a második után a harmadik. A mai napig nem tudná konkrétan megmondani, hogyan találják meg őt a fiatal párok, de megtalálják.
És az emberek a legjobb formájukat hozzák a lagzikon, ami szintén jó élmény tud lenni, szóval én alapvetően szeretem a lagzikat” – hangsúlyozza a műsorvezető, aki bár kilenc éve jár szószólóként esküvőkre, határozottan nem hívja magát vőfélynek, mivel meglátása szerint ez egy nagyon komplex, hagyományos „szakma”.
„Amit én csinálok, az ceremóniamesterség” – szögezte le, hozzátéve, hogy szerinte a mai napig meg van a helye, a közege a tradicionális, akár rímekben beszélő vőfélyeknek is, akkor is, ha ezt sokan – főleg városon – ma már elavultnak tartják. Szerinte különbözőek az igények, így mindkét stílus megfér egymás mellett. A kételkedőknek pedig kiemelte, hogy
„Az esküvő, a lagzi alapvetően az ifjú párról szól, de nekik nincs idejük arra, hogy folyamatosan egyeztessenek, beszélgessenek a pincérekkel, a fotóssal, a DJ-vel, a zenekarral. Nem azt mondom, hogy kötelező vőfélyt vagy ceremóniamestert fogadni, de valaki meg kell, hogy oldja ezeket a dolgokat” – magyarázza, hozzátéve, hogy az illető nem feltétlenül kell „hivatásos” legyen, lehet egy talpraesettebb násznagy is, bár, ha bonyolultabb az esemény – például van leánykikérés, búcsúztatás és társai – jól jön egy vőfély szakértelme és a tapasztalata.
Kiss Bence szerint, bár változnak a szokások, trendek, de a munkájára szükség van. Hozzátette, hogy a tavalyi év egyfajta szünetet jelentett, hiszen csak egyetlen esküvőn dolgozott még a járvány kitörése előtt, de az idén mindenki pótolja az elmaradást – és ezt az egész „esküvőipar” érzi, nagy szükség van a szolgáltatókra, illetve nagy hiány van belőlük.
A rádiós saját meglátása szerint nem ért igazán a hagyományos esküvőkhöz, ha a hozzá forduló ifjú pár tényleg ilyen eseményt szeretne, inkább továbbirányítja őket valakihez, aki jártas a hagyományok és szokások világában. Szerinte alapvetően egyre kevesebb az egész napot átfogó, minden lépésen végighaladó lagzi, illetve ma már a hagyományok nyugati szokásokkal is keverednek: például a menyasszonytánc hagyományát sokan éltetik gyakorlati okok miatt is, hiszen akár egy fotós vagy DJ szolgáltatási díja is kijöhet belőle, másfelől színesebbé vált a választható szolgáltatások listája, a candy-bár, a photoboots, a koktélbár mind izgalmas újdonságok, amelyeket sokan kipróbálnak.
A személyes kapcsolatot tartja a legfontosabbnak az előkészületek alatt
Fotó: Kiss Bence/Facebook
Annak kapcsán, hogy hogyan, illetve mennyit készül egy lagzira, Kiss Bence elmondta, hogy szerinte a legfontosabb a személyes kapcsolat. A párral beszélget az eseményt megelőzően, megbeszélik az események menetrendjét, azt, hogy miket szeretnének, miket nem, hogy mi az, amit nem szabad mondani. A közösségi média is segít, hogy jobban megismerje az ifjú párt, igyekszik alaposan utánuk nézni. Konkrétan nem tudná megmondani, hogy mennyi idő a felkészülés, hiszen ez páronként, helyzetenként változik. „Mindenképp fontosnak tartom, hogy legyen egy egymás szemébe nézés, anélkül én ezt nem tudom megcsinálni.”
Azt is megtudtuk, hogy a vőfély számára is vannak könnyebb, gördülékenyebb lagzik, és olyanok is, amelyek még ennyi év tapasztalat után is tartogatnak kihívásokat – például nyugtatgatni kell a vőlegényt és a menyasszonyt, családi feszültségeket oldani és hasonlók. Másfelől a járványidőszak előtti hajnalig tartó esküvők kimerítőbbek voltak, a vőfélyek most ilyen szempontból „jó helyzetben” vannak az éjjel két órás korlátozással.
Az anyagiak kapcsán Kiss Bence elmondta, hogy a piac áraihoz igyekszik igazodni. Hangsúlyozta, hogy ismeri a térségben az árakat, tudja, hogy hányan űzik a szakmát, így tudja, hogy mennyit ér a munkája. Amikor nagyon zsúfolt időszak van, az árak megugranak, hiszen nagyon fárasztó tud lenni, ha egy hétvégén nem csak egy, hanem két-három esküvő van. Szerinte az esküvőbiznisz egyre nagyobb árakkal dolgozik, sok termék és szolgáltatás drágult meg drasztikusan az elmúlt években, illetve sok minden túl is van árazva – talán a vőfélyek, ceremóniamesterek tiszteletdíja is.
Az esküvőbiznisz egyre nagyobb árakkal dolgozik, ismeri el a modern vőfély
Fotó: Bartha Zsolt
A rádiós műsorvezető elismeri, hogy mint a legtöbbeknek, neki is jól jön a plusz bevétel, és ilyen szempontból ez a „másodállás” is, amelyre a napi rutin a rádiósokat, a színészeket nagyon alkalmassá teszi. Szerinte ebből a két szakmából kikerülők jól, frappánsan tudják végezni a lagzikban a rájuk bízott feladatokat.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!