
Kiss Bence. Hétköznap rádiós műsorvezető, hétvégén esküvői „karmester”
Fotó: Gábor Lajos
Régen az esküvők, lakodalmak elengedhetetlen szereplője volt a vőfély, aki nem csak felügyelte és irányította az eseményeket, hanem igyekezett a jeles esemény „lelke” is lenni. Ma már egyre kevesebben választanak rigmusokban beszélő hagyományos vőfélyt, ám a ceremóniamester ma is fontos szereplője a nagy napnak. Bár vannak hivatásosak is, akik a mindennapi kenyerüket keresik ezzel, sok színész és rádiós másodállása a lagzik levezénylése. Ilyen Kiss Bence, a Friss FM műsorvezetője is, akit a modern lagzizásról faggattunk.
2021. szeptember 27., 18:242021. szeptember 27., 18:24
Kilenc éve – mondhatni véletlenszerűen – csöppent a lakodalmak világába Kiss Bence, a Friss FM rádió műsorvezetője: meghívták egy esküvőre, amelyen eredetileg a nagytata lett volna a hagyományos, székelyruhás vőfély, ám mivel az ifjú pár azt szerette volna, hogy a közeli családtag inkább vendégként élvezze a bulit, az ismerőseik között kerestek valakit, aki „el tud mondani két mondatot”, bejelenteni a bejelenteni valókat. Ez lett végül a sepsiszentgyörgyi rádiós, aki nem is igazán tudta akkor, hogy mire vállalkozik. „Az első alkalommal tulajdonképpen dunsztom sem volt, hogy mit is kell csinálni, kicsit meg voltam riadva a feladattól, de szerencsém volt az illető vendéglő személyzetével” – emlékszik vissza a kezdetekre Kiss Bence, aki szerint minden egyes esküvőn fontos a vőfélynek, hogy legyen a helyszínen egy főpincér vagy üzletvezető, akivel jól lehet kommunikálni. Ez segíti mindkét fél munkáját.
Azóta pedig gyakorlatilag szájról-szájra terjedt, hogy Kiss Bence lakodalmakat vállal, a műsorvezető sosem hirdette magát, csak egyszerűen az első alkalom után jött a második, a második után a harmadik. A mai napig nem tudná konkrétan megmondani, hogyan találják meg őt a fiatal párok, de megtalálják.
És az emberek a legjobb formájukat hozzák a lagzikon, ami szintén jó élmény tud lenni, szóval én alapvetően szeretem a lagzikat” – hangsúlyozza a műsorvezető, aki bár kilenc éve jár szószólóként esküvőkre, határozottan nem hívja magát vőfélynek, mivel meglátása szerint ez egy nagyon komplex, hagyományos „szakma”.
„Amit én csinálok, az ceremóniamesterség” – szögezte le, hozzátéve, hogy szerinte a mai napig meg van a helye, a közege a tradicionális, akár rímekben beszélő vőfélyeknek is, akkor is, ha ezt sokan – főleg városon – ma már elavultnak tartják. Szerinte különbözőek az igények, így mindkét stílus megfér egymás mellett. A kételkedőknek pedig kiemelte, hogy
„Az esküvő, a lagzi alapvetően az ifjú párról szól, de nekik nincs idejük arra, hogy folyamatosan egyeztessenek, beszélgessenek a pincérekkel, a fotóssal, a DJ-vel, a zenekarral. Nem azt mondom, hogy kötelező vőfélyt vagy ceremóniamestert fogadni, de valaki meg kell, hogy oldja ezeket a dolgokat” – magyarázza, hozzátéve, hogy az illető nem feltétlenül kell „hivatásos” legyen, lehet egy talpraesettebb násznagy is, bár, ha bonyolultabb az esemény – például van leánykikérés, búcsúztatás és társai – jól jön egy vőfély szakértelme és a tapasztalata.
Kiss Bence szerint, bár változnak a szokások, trendek, de a munkájára szükség van. Hozzátette, hogy a tavalyi év egyfajta szünetet jelentett, hiszen csak egyetlen esküvőn dolgozott még a járvány kitörése előtt, de az idén mindenki pótolja az elmaradást – és ezt az egész „esküvőipar” érzi, nagy szükség van a szolgáltatókra, illetve nagy hiány van belőlük.
A rádiós saját meglátása szerint nem ért igazán a hagyományos esküvőkhöz, ha a hozzá forduló ifjú pár tényleg ilyen eseményt szeretne, inkább továbbirányítja őket valakihez, aki jártas a hagyományok és szokások világában. Szerinte alapvetően egyre kevesebb az egész napot átfogó, minden lépésen végighaladó lagzi, illetve ma már a hagyományok nyugati szokásokkal is keverednek: például a menyasszonytánc hagyományát sokan éltetik gyakorlati okok miatt is, hiszen akár egy fotós vagy DJ szolgáltatási díja is kijöhet belőle, másfelől színesebbé vált a választható szolgáltatások listája, a candy-bár, a photoboots, a koktélbár mind izgalmas újdonságok, amelyeket sokan kipróbálnak.
A személyes kapcsolatot tartja a legfontosabbnak az előkészületek alatt
Fotó: Kiss Bence/Facebook
Annak kapcsán, hogy hogyan, illetve mennyit készül egy lagzira, Kiss Bence elmondta, hogy szerinte a legfontosabb a személyes kapcsolat. A párral beszélget az eseményt megelőzően, megbeszélik az események menetrendjét, azt, hogy miket szeretnének, miket nem, hogy mi az, amit nem szabad mondani. A közösségi média is segít, hogy jobban megismerje az ifjú párt, igyekszik alaposan utánuk nézni. Konkrétan nem tudná megmondani, hogy mennyi idő a felkészülés, hiszen ez páronként, helyzetenként változik. „Mindenképp fontosnak tartom, hogy legyen egy egymás szemébe nézés, anélkül én ezt nem tudom megcsinálni.”
Azt is megtudtuk, hogy a vőfély számára is vannak könnyebb, gördülékenyebb lagzik, és olyanok is, amelyek még ennyi év tapasztalat után is tartogatnak kihívásokat – például nyugtatgatni kell a vőlegényt és a menyasszonyt, családi feszültségeket oldani és hasonlók. Másfelől a járványidőszak előtti hajnalig tartó esküvők kimerítőbbek voltak, a vőfélyek most ilyen szempontból „jó helyzetben” vannak az éjjel két órás korlátozással.
Az anyagiak kapcsán Kiss Bence elmondta, hogy a piac áraihoz igyekszik igazodni. Hangsúlyozta, hogy ismeri a térségben az árakat, tudja, hogy hányan űzik a szakmát, így tudja, hogy mennyit ér a munkája. Amikor nagyon zsúfolt időszak van, az árak megugranak, hiszen nagyon fárasztó tud lenni, ha egy hétvégén nem csak egy, hanem két-három esküvő van. Szerinte az esküvőbiznisz egyre nagyobb árakkal dolgozik, sok termék és szolgáltatás drágult meg drasztikusan az elmúlt években, illetve sok minden túl is van árazva – talán a vőfélyek, ceremóniamesterek tiszteletdíja is.
Az esküvőbiznisz egyre nagyobb árakkal dolgozik, ismeri el a modern vőfély
Fotó: Bartha Zsolt
A rádiós műsorvezető elismeri, hogy mint a legtöbbeknek, neki is jól jön a plusz bevétel, és ilyen szempontból ez a „másodállás” is, amelyre a napi rutin a rádiósokat, a színészeket nagyon alkalmassá teszi. Szerinte ebből a két szakmából kikerülők jól, frappánsan tudják végezni a lagzikban a rájuk bízott feladatokat.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!