Még folynak a harcok a területekért

Csíkszépvíz, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Palánka és Ágas község adminisztrációs határában vannak a borzsovai közbirtokosság területei. „A tanács által már 1998-ban le voltak téve a kérések a többi tanácshoz, hogy adják vissza a területeket. Aztán a 2000/1-es törvénnyel megalakultak a közbirtokosságok, köztük a borzsovai is, de a területek már korábban vissza voltak igényelve” – magyarázta Péter István, aki a kezdetektől elnöke a közbirtokosságnak.

2005-ig tudták telekkönyveztetni a Hargita megyei területeket, de a Bákó megyében találhatóakat nem. Gyimesben 416 hektár erdőt csak birtokbavételi jegyzőkönyvvel vettek át, de nem sikerült telekkönyveztetni. „Aztán 2008-ban bepereltük a tanácsokat, hogy oldják meg a problémákat. A gyimesinél kijött a végzés arra, hogy adják ki a tulajdonjogi papírt, de azóta sem tették ezt meg. Most újból perelünk a gyimesi és az ágasi tanáccsal is. A palánkai önkormányzatot másodjára nem pereltük be, mert ott a helyi tanács próbálja megoldani a dolgokat, csak a megyei tanács nem akarja. Tehát még mindig folynak a harcok” – jegyezte meg az elnök.

Palánka községben 40 hektár erdőt és 230 hektár legelőt nem kaptak vissza. „Most a területalapú támogatásnál kérték, hogy minden tanácstól hozzunk külön igazolást, és ott nem adtak. Így csak kétszáz hektár legelőre tudtunk kérni, az alaptámogatást kaptuk meg.”

A borzsovai közbirtokosságnak 965 hektár erdője van, amelyből 416-ra nem kapták még meg a tulajdonjogot. Ágas község adminisztrációs területén 326 hektár beerdősödött legelő van, Gyimesben 100 hektár területük, Palánkán 40 hektár erdő és 230 hektár legelő. „Az ágasi és a palánkai legelőket használjuk, idén is legeltettünk ott. Igaz, hogy támogatást nem tudunk igényelni ezek után a legelők után. Reméljük, hogy a pereket megnyerjük. Van egy térképünk 1908-ból, ott méterre pontosan meg vannak jelölve a határok. Palánkán és Ágasban is mind felmérettük topográfusokkal a területeket, mert kérték a telekkönyvezéshez. Olyan is volt, hogy az ágasi polgármester feljelentett a rendőrségen birtokháborításért” – idézte fel az évek során átélt megpróbáltatásokat az elnök.

A közbirtokosságnak 384 tagja van jelenleg, ebből 140 nem él a faluban. Itt olyan esetben írják át a még élő jogtulajdonosnak a jogát, ha csak egy örökös van. Adás-vétel nem sok van, a tagok nem akarják eladni a jogaikat. Eleinte ötven lejt adtak egy jog után, majd százat, százötvenet, legutóbb pedig kétszáz lejt. A közbirtokosságnál 2020 jog van, ötven áron alul lefele, ötvenen felül felfele kerekítik. Az elnök elmondása szerint a tagok többsége eljár gyűlésbe, érdeklődnek a közbirtokossági ügyek iránt. Ez idáig minden gyűlést első összehívásra meg tudtak tartani.

A faluban lakók igényelnek tűzifát és épületfát is, aki építkezni szeretne, tizenöt köbméter fát kap.
A vezetőtanácsot három évente választják, itt is öt tagú, hárman vannak alkalmazásban. Az első üzemterv 2003-ban készült, 2013-ban pedig az új üzemterv. E szerint évente 5000 köbméter fa kitermelésére van lehetőségük, de sokszor még a felét sem termelik ki ennek a mennyiségnek. 2004-ig az állami erdészet felügyelte az erdőket, akkor megalakult a szépvízi magánerdészet, és azóta ezzel kötöttek szerződést. „Szépvíz, Szentmiklós, Borzsova valamikor egy közbirtokossághoz tartozott, a területek egyben voltak. Az ezerkilencszázas évek elején feloszlott három felé az a közbirtokosság, a területek felét kapta a szépvízi közbirtokosság, egynegyedet a szentmiklósi és egynegyedet a borzsovai. Egy erdészethez tartozunk, nagyjából a területeink is egy helyen vannak.”

A közbirtokosság támogatja a közösségi megmozdulásokat, az ifjúsági csoportot, és amíg a focicsapat működött, annak is segített. Ravatalozót építettek, rendbe tették a borzsovai feredőt, a helyi iskolában illemhelyiségeket alakítottak ki. A nagytemplomba bevezették a  gázt, a kápolnát újrafedték. A kultúrotthonba padokat, asztalokat, edényeket, étkészletet vásároltak. „Amikor indultunk, összepótoltunk öt lejeket a beiktatáshoz, eleinte házbérben voltunk. 2010-ben vásároltuk a jelenlegi székhelyet, amely teljesen leromlott állapotban volt, újra kellett vakolni, szigetelni. Az első részben üzlet működött, azt meghagytuk, bért fizetnek ezért. Van egy tejcsarnoka itt a szarvasmarhatartó egyesületnek, elkészítve odaadtuk nekik bérbe, támogatásként még tartályt is adtunk. A szépvízi tejgyárnak is részvényesei vagyunk, a szépvízi, borzsovai, szentmiklósi közbirtokosságok közösen támogatták a létrejöttét” – magyarázta Péter.

A székház udvarán építettek egy garázst, hogy ha majd lesz traktoruk, legyen, ahol tárolni. A Borzsovai-patakban megvásároltak egy házat, kibővítették, szeretnék felújítani, a fűtést is kellőképpen megoldani. Hegyes-havason építettek egy 7 kilométeres utat, hogy a kitermelt fát könnyebben tudják szállítani. „A közbirtokosság biztosítja a legelőt a falu állatainak. Régen is állattartásból éltek a faluban. A közbirtokosságnak biztosítania kell továbbá a tagoknak a tűzifát és az épületanyagot. Annak idején a közbirtokosságok nem osztottak ennyi pénzt, mert nem volt ahonnan, nem volt ilyen pénzes világ, hanem részt osztottak fából. Most osztunk pénzt is, fát is” – összegzett az elnök.