Kászonújfalvi közbirtokosság: mentenék, ami menthető

Ahogy a többi településen, Kászonújfaluban is 2000-ben alakult meg újra a közbirtokosság. A tagok választottak egy vezetőséget, amely 2012-ig vezette a közbirtokosságot. „2007-ben a polgármesteri hivatal földalapú támogatást kért, majd a következő évben a közbirtokosság ugyanezt a területet tette be támogatásra. Egy APIA-ellenőrzést követően a közbirtokosságot megbüntették, mert voltak olyan területek, amelyek nem feleltek meg az uniós normáknak. Ahhoz, hogy mentsék a helyzetet, ezeket a területeket bérbe adták különböző cégeknek. Ebből kifolyólag lett egy bírósági per, amely 2012 májusában ért véget. A  régi vezetők egy részét és a közbirtokosságot megbüntették, a vezetőség egy idős személy kivételével lemondott, és történt egy új választás” – vázolta röviden a történéseket Kotró Antal, a közbirtokosság jelenlegi elnöke.

A 2012-es közgyűlést megtámadták a bíróságon, és ekkor kezdődött a huzavona. Közben az adósságok gyűltek, a közbirtokosság vezetőség hiányában működésképtelen volt, a fát nem lehetett értékesíteni. „Akik 2012-ben megtámadták a gyűlést, 2013 végén megnyerték a pert. 2014 elején a pénzügy felszámolást indított a közbirtokosság ellen, és a vagyon visszakerült volna az állam tulajdonába, ha nem választanak egy új vezetőséget. Ekkor többen kértek meg minket, hogy vállaljuk el a jelölést, próbáljuk meg rendbe tenni a dolgokat. 2014 januárjában megválasztottak a vezetőtanácsba, ellenben ezt a gyűlést megtámadta az egyik tag. Elmagyaráztuk, hogy ezzel a lépéssel a közbirtokosság létét veszélyezteti, mivel 230 ezer lej adósság van, mindenkinek tartozunk: erdészetnek, tanácsnak, állami költségvetésnek. Az egyetlen, aki aláírhatott, egy 83 éves bácsi volt, a régi vezetőségből megmaradt tag.”

A közbirtokosságnak 1300 hektár erdője és 860 hektár legelője van. Még nem kapott vissza 420 hektárt. Telekkönyvezve mindössze 70 hektár van. 2013-ban sikerült 68 hektár legelőre területalapú támogatást igényelni, ebből  2014-ben már  sok adósságot tudtak törleszteni. „Időközben elkezdtük járni a pénzügyet, az erdészeteket, mindenfelé próbáltuk a dolgokat rendezni, hogy ne kerüljünk még kellemetlenebb helyzetbe. Már ki volt nevezve a felszámoló biztos is, úgyhogy utolsó pillanatban léptünk” – mutatott rá az elnök. Az adósságok miatt már korábban zárolták a közbirtokosság számláit, vezetőség hiányában pedig a helyzet még rosszabbra fordult. „Az adósság 110 ezer lej volt az állam felé, a tanácsnak 70 ezer lej, az erdészetnek 50 ezer lej. Az utóbbi meg is próbálta felhajtani az adósságot egy végrehajtó irodán keresztül. Ez 2014-ben történt. Erre rájött még az is, hogy lejárt az üzemtervünk, e nélkül egy szál fát nem lehet eladni. 2013 decemberében tudtunk volna tartani utoljára egy licitet, jó magas kiindulási árral, de ezt is megtámadta az a személy, aki a 2014-es közgyűlést is, és így nem tudtunk árverezni.”

A tavaly végül sikerült elindítani az új üzemtervet. Addig is a legelőkön bélyegeztek fát, abból fizették ki az adósság egy részét az erdészetnek, mert nem őrizték volna tovább az erdőket, és ez újabb büntetést vont volna maga után. Bélyegeztek tehát beerdősödött legelőkön, de ekkor azért jelentették fel a vezetőséget, hogy lopják a fát. Végül elkészült az üzemterv, a szomszédos közbirtokosságok segítettek, ki amivel tudott: volt amelyik a mérnököket szállásolta el, volt, aki a szállításban segített, mert az újfalvi közbirtokosságnak autója sincs.

Tavaly már százegy hektár legelős területre tudtak támogatást kérni, az emberek kalákában takarították ki a legelőket. A támogatást viszont kis híján nem kapták meg, azzal indokolva, hogy a közbirtokosságnak nincs vezetősége. A felperes 2015 tavaszán a pert megnyerte. 2015 áprilisában, egy 75 százalékos részvétel mellett egy újabb közgyűlésen a tagok újraválasztották a jelenlegi vezetőséget. Ezt a gyűlést is megtámadta ugyanaz a személy, mint egy évvel korábban. „A jogerős bírósági határozat meghozataláig a munkát elvállaltuk, mert egy adott pillanatban egy közösségért felelősséget kell érezni. Ha nem áll oda pár ember, ez a közbirtokosság úgy elment volna, hogy nem lenne ma, amiről vitatkozzunk. Megvolt a választás, bejöttek az APIA-pénzek, nagyjából sínre tettük a közbirtokosságot, megcsináltuk az üzemtervet, tudtunk eladni fát elég jó árban” – összegezte az elnök.

Az üzemterv szerint 4500 köbméter fa kitermelésére van lehetőség évente, ebből 2500 köbméter gyérítés. A régi üzemterv szerint le volt bélyegezve 2491 köbméter fa, ezt át tudták „menteni”, és értékesítették. Ezenkívül maradt még kilencszáz köbméter gyérítésük és száraz, égett fájuk. Ezeket próbálják értékesíteni, mert mint mondták, minden pénz jól jön. 2012-ban az újfalvi közbirtokosság erdőjéből leégett nyolcvan hektár. A tavaly már sikerült visszaültessenek nyolc hektárt, idén tízet, jövő évre már elő van készítve a terület újabb tíz hektár beültetésére. „Úgy néz ki, egyenesben vagyunk, adósságunk csak a tanács fele maradt, és vannak még perköltségek. A közbirtokossági épület egy részét, amelyben az óvoda működött, nem kaptuk vissza, mégis itt fogjuk berendezni a székhelyet, mivel a tanács beleegyezett. A visszaszolgáltatott épületben van egy orvosi rendelő, amelyet szerződés nélkül épp az a személy foglal le, aki perel ellenünk, de nem használja két éve, mégse tudjuk a tulajdonjogunkat érvényesíteni.”

A közbirtokosságnak 258 tagja van, fele nem lakik a faluban. Összesen 2160 jog van, egy hektár egy jognak felel meg. Leginkább a kisebb jogok a jellemzőek, a legtöbb jog, amennyit egy tag birtokol 43,2. A vezetőtanács öt tagú, a cenzorbizottság három tagból és két póttagból áll. A vezetőtanács tagjai elmondták, a taglista 2000 óta nem volt változtatva, ez is rájuk vár, hogy kitisztázzák. A sok adósság ellenére mégis próbálják segíteni a tagokat. Azok a tagok, akik új házat építenek a faluban, húsz köbméter haszonfát kapnak. „Nem ingyen, mert az nem tisztességes másokkal szemben. Amikor odakerülünk, hogy osztalékot kezdünk adni, akkor törlesztik.”

A vezetőtanács tagjai szerint a pereskedések ideje alatt annyi rossz dolog történt, hogy fel sem tudják teljesen mérni a veszteségeket. Vannak olyan kintlévő összegek, amelyek 2012 előtti időszakból származnak, ezek elévültek, körülbelül 180 ezer lejt jelentenek. Nagyon fontos feladat, hogy a beerdősödött legelős területeknek az őrzését  megoldják. Tavaly ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek, ugyanis lopták a fát a beerdősödött, őrzés nélküli legelőikről. Az idén felmérést készítettek  az erdészet és a rendőrség közreműködésével. A felmért csutakok  körülbelül 2-3 évesek, a kár közel 430 ezer lej mostanig. A perek jelen pillanatban is zajlanak. Most éppen azért, hogy a jelenlegi vezetőség jogerősen volt-e megválasztva a gyűlésen. Ők addig is végzik a dolgukat, amíg a törvényszék nem hoz olyan döntést, hogy nem volt jogos a gyűlés. „Azt reméljük, hogy elindítjuk, útra tesszük, s működtetjük. Most a közbirtokosságnak van valamennyi pénze, fát tudunk eladni, jövőre megvan az üzemtervünk, tudunk előre tervezni, vannak elképzeléseink, amiket meg kell valósítanunk” – mondta bizakodóan az elnök. Az alelnök még hozzátette: „a közbirtokosság a falunak a lelke. Mi ezt a lelket nem kellene engedjük, hogy kárba vesszen, mert eléggé kiöregedett falu. S még ha ezt is engedjük, hogy elvesszen, a településünket veszítjük el.”