Gumicsizmában, viharkabátban is „állták a sarat”

A ma élők nem emlékeznek olyan díszfelvonulásra, amilyent a viharos időjárás ellenére sikerült megtartaniuk: az udvarhelyi huszárok hintón, az udvarhelyszéki rézfúvósok teherautón, a népviseletbe öltözött küldöttségek és diákok ernyő alatt járták végig a falut. A Klemy és Apostol koncertre a szomszédos településekről is nagyon sokan érkeztek. Galambfalván még soha nem volt tűzijáték – a nedves időjárás ellenére is sikerült megtartaniuk az első, zenével kísért égi sziporkát.

Az átutazót is megállítják a szép küllemű épületek, elkészült a járdák és átereszek nagy része. Az elmúlt héten még az amúgy takaros porták is vendégvárón ékesedtek: hazavárták az elszármazottakat és „második otthonukba” a testvértelepülések népes delegációit. Uniós, megyei és civil pályázatok során nyerték meg a gazdaszívvel felhasznált pénzeken. Meglátszik a munka a faluképen, és a lelkiség a rendezvényeken.

Emlékek, emlékezők – ma

Két, gonddal összeállított kiadvány is napvilágot látott: a falufüzet, valamint a 60 éves helybeli labdarúgásnak emléket állító, ugyanakkor az első falunapon megtekinthették a galambfalvi foci múltjának képi és tárgyi relikviáiból készült tárlatot. A kerekasztal beszélgetésen sírva-nevetve emlékeztek a 70 év fölötti veteránok a kezdetekre.

Felújított műemléklakóházban kapott helyet az új eskető- és tanácsterem. Avatóján együttműködésről beszélgettek a testvértelepülés Mikepércs küldöttei a falubeliekkel. Zárásképpen dr. Dombóvári Antal ünnepélyesen és meghatódva adta át – jelképesen Gyerkó Levente polgármester által – a nagygalambfalviaknak azt a porcelántányért, amelyet Feleki Miklós, a falu jeles szülötte kapott I. Ferenc József császártól színészteljesítményéért. Feleki Iván, a dédunoka hagyatéka gondviselésszerűen érkezett pontosan az első falunapokon – mondta Kányádi György lelkész. Ígérték: méltó helyen vigyázzák a relikviát. Utána ünnepélyesen levonultunk a római katolikus kápolna kertjének főút felőli részén felállított kopjafához, amelyet a helybeli cserkészmozgalom tiszteletére állíttatott Borbély Gábor ny. esperes-plébános – és együtt leplezte le Kányádi György református lelkésszel. Áldáskérelmében visszaemlékezett az 1944-ben, a Malomkertben tartott cserkésztáborra, amikor a cserkészek „művelték a népet”.

Kifejezve: szeretnék, ha újra elindulna a cserkészélet, ha csapat alakulna. A székelyudvarhelyi Z. Sebess József cserkészcsapat tagjai jelenlétükkel, énekükkel emelték a kopjafaavató ünnepség hangulatát, Mesztegnyő önkormányzati képviselői pedig elhelyezték az emlékezés virágait. A közös ebédre mindenkit szíves szóval invitáltak a Feleki Miklós Művelődési Házba.

Újra él a Rák-tava

Új kilátóról szemlélhetik a tájat és a lankás, dombos, legendák övezte vidéket. Közel 150 ember szekereken ment ki a természetvédelmi területre. A falu központjából északi irányba indulva, a Zavaros patak mellett 15–20 perc alatt kiérünk a faluból. Miután egy betonhídon átkeltünk, balra térünk, és északi irányban nekivágunk a domboldalnak. 20–25 percnyi enyhe kapaszkodás után egy meredekebb domboldal következik: elénk tárul a torlasztó. Megközelítése óvatosságot igényel. Van járható ösvény a nádasban, csak ezen tanácsos járni, nehogy a zsombék alatti tóba essünk. Felavatták, és birtokba vették a kilátót, és az önerőből készített pallót, amellyel céljuk, hogy könnyebben megközelíthessék a tavakat. Élmény volt az úszó sziget látványa, bár nagy szél sebesen „úsztatta”.

Vidékek – legbelül

Este a falu népe és vendégeik író-olvasó találkozón faggatták Kányádi Sándor költőt kötődéseiről, szülőföldről, gyermekkori emlékeiről. Utána két órán át dedikált és beszélgetett falusfeleivel Kányádi. Majd közös néptánctanulással zárták a napot a helybeliek és vendégeik.

Szombat reggel zenés ébresztő és díszfelvonulás után az első világháború hőseinek emlékművéről a kommunizmus alatt levert helyére a Borbély Gábor ny. főesperes-plébános adományából készült új turulmadaras emlékhelyen gyülekeztek az ünneplők. Zavaczki Walter szobrászművész alkotását szakadó esőben áldották meg. Az ünnepi istentisztelet után pedig, a hideg ellen, magyaros ízeket kínáló fazekak remekei csalogatták a testvértelepülésekről érkezőket és minden odalátogatót. Úgy tervezték minden „szegnek”, utcának legyen egy főzőcsapata. Végül a nyirkos időben hat helybeli csapat indult és a kisgalambfalvi Kavargatók. Malomszegből két csapat – egyikük a Főúttal együtt főzött. Továbbá Alszeg, Belső utca, Vasvár és a Pékség csapata vetélkedett volna… De végül mindenkinek I. díjat adtak – hiszen „fázódtak egész délelőtt”. Jutott a tányérokba kecskepörkölt, töltelékes káposzta és bográcsos – mi „szem-szájnak ingere.”

Esett, de állt a bál

Egyetlen műsort, a kulturálist, nem tudták a tervezett szabadtéri helyszínen megtartani. Ezért a kultúrházban lépett fel a Flamingo klasszikus tánccsoport, a keresztúri mazsorett csoport, a helyi református kórus, a galambfalvi I–IV. osztályosok gyerektánccsoportja, a  Galambfalvi Székely Népi tánccsoport, Boróka Néptáncegyüttes (Székelyudvarhely), a mikepércsi néptánccsoport, a mikepércsi népdalénekesek, valamint a helyi születésű, magyarországon élő Puja Andrea és a Székelyudvarhelyen tevékenykedő Benedek Melinda. Az esti koncertek pedig felbecsülhetetlen létszámú érdeklődőt vonzottak.

A szervezők túl a falunapon azt szeretnék: aki galambfalvi érezze jól magát. Aki eltelepedett, ha egy napra megy haza, akkor is! Aki nem ott született és hall róluk, kívánkozzék hozzájuk. Mi visszavágyunk.