Emberi csontok a szeméthalomban

Gyergyóalfaluból keresték meg szerkesztőségünket, hogy gyomorpróbáló látványban volt részük azoknak, akik a falu végén, az egykori kavicsbánya környékén jártak. A hír nem csak hozzánk jutott el, a helybéliek egymással is megosztották tapasztalataikat, többen mentek a helyszínre – szörnyülködni. A faluvégén, az egykori árkot ma szemétdombok teszik a felszínnel szinte egyenlővé, jól kivehetően temetőből származó hulladék került oda. Elszáradt koszorúk, gyászszalagok és kiürült mécsesek között egy sírkő, odébb pedig emberi csontok, koponya, medencecsont. Valószínű valamelyik nézelődő műve lehetett, hogy a látványt fokozza, az egyik koponyát karóhegyre tűzte.

A gödröt akarták betölteni

A szóban forgó alfalvi terület, mintegy 80 ár a Tímár család tulajdona. Kavicsot termeltek ki onnan több mint hat esztendeje, aztán a gödör feltelt talajvízzel, Tímár Árpád pedig halakat telepített bele, s a helybéliek pecázni jártak oda. Hogy mennyire ideális környezet alakult ki ott a halak számára, csak később derült ki. Történt ugyanis, hogy tűz ütött ki egy szomszédos cégnél, a megszenesedett fákat és a poroltóval átitatott szénát oda hordták a gödörbe. Ez jelentette a halállomány halálát, amint a környékbeliek visszaemlékeznek, 60 centis csuka is feljött akkor a víz tetejére.

– Akkor tudtomon kívül hordták bele a hulladékot, most viszont engedélyemmel – magyarázza Tímár Árpád, aki nem akarja hinni, mit tartalmaz a frissen hozott szemét. Elmondja, tulajdonképpen be akarja már egy ideje fedni a gödröt, ezért egyezett bele, hogy a gyergyószentmiklósi római katolikus temetőből ide hozzák a szemetet. Puskás Emil gondnok kért helyet a hulladéknak, s igent mondtam, mert úgyis föld kerül rá nemsokára. Azt viszont legrosszabb álmomban sem gondoltam volna, hogy emberi maradványok is vannak a szemét között – mondja Tímár.

Temetői nagytakarításból kerültek ki a csontok

A történtek alapja, hogy a gyergyószentmiklósi római katolikus egyház kilátásba helyezte a temető területének növelését. Ez a sokéves szemétdomb felszámolását is maga után vonta, annak tartalmát szállították Alfaluba.

– Az egyházat 2005-ben helyezték birtokba, ekkor kapta vissza a megállamosított temetőt. A szemétdombot is megörököltük. Most összesen tizenhat teherautónyi hulladékot vittünk le Alfaluba a területtulajdonos engedélyével – mondja a gondnok, aki Székely Levente egyházi jogtanácsossal válaszolt a sajtó kérdéseire. Puskás Emil állítja, eszébe sem jutott volna, hogy a szemetet át kell válogatni, a homlokrakodóval zajló munka során nem láttak semmi gyanúsat az emberek. – Hogy a szemét közé emberi maradványok kerültek, arról nekünk fogalmunk sem volt, azt sem tudjuk, kit lehet felelősségre vonni. Tény, hogy kényelmetlen helyzet, amit meg kell oldani.

Végső nyughelyre kerülnek a csontok

Csütörtök délutáni beszélgetésünk során a temetőgondnok ígéretet tett, hogy az alkalmazottakkal mihamarabb Alfaluba mennek és a szemétkupacokat alaposan átfésülik. Az emberi maradványok visszakerülnek a gyergyószentmiklósi temetőbe, egy külön sírt ásnak ezek számára, mely bekerül a nyilvántartásba is. Az újratemetésre – mint elhangzott – a sajtót is elhívják, hogy ez által nyugtassák meg a lakosságot, a kellemetlen helyzetre megoldást találtak, az emberi maradványokkal végül méltó módon bántak.