Böjt helyett önvizsgálat – unitáriusok egymás közt

Pálffy Tamás Szabolcs unitárius lelkipásztor nagy hangsúlyt fektet a kenyérszegés rituáléjára

Húsvétkor ünnepeljük annak a keresztény „drámának” az utolsó felvonását, amely Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásával veszi kezdetét virágvasárnap. Ezt követi a nagypéntek, majd húsvét napja, az örök élet ünnepe. Az unitárius egyházban nincs előírásszerű testi böjt ebben az időszakban, ugyanis a hangsúly az önvizsgálatra, gyarlóságaink felismerésére, az Isten segítségével történő megújuláson van. A felekezet egyházi húsvéti szokásairól Pálffy Tamás Szabolcs, unitárius lelkészt kérdeztük, aki Marosszentgyörgyön, Szászrégenben és a Felső-Maros mentén teljesít szolgálatot.

A református templomban gyűlnek össze

Marosszentgyörgyön tíz éve 161 gyülekezeti tagot tartottak nyilván az unitárius felekezetben, 2002-től azonban a „betéréseknek” köszönhetően növekedés történt a gyülekezetben, így ma „hivatalosan” csaknem 200 unitárius vallású személy él a településen – tudtuk meg a lelkésztől. „A fiatal nemzedéket alternatív programokkal igyekszünk közel hozni az egyházhoz” – tette hozzá Pálffy Tamás Szabolcs. Szászrégenben Abafáján és Radnótfáján 64 unitárius keresztény részesül lelki gondozásban, Beresztelkén három, Tekeújfaluban és Magyarón két-két, Marosfelfaluban három, Lövéren egy, Disznajón szintén két unitárius vallású személy él, akik rendszerint Szászrégenben vesznek részt az istentiszteleteken, amelyet kéthetente tartanak a Szászrégeni Református Egyházközség templomában, ugyanis a városban nincs unitárius templom – tette hozzá a lelkipásztor.

A kenyérszegés rituáléja

A gyülekezetekben évente négy alkalommal – karácsony, húsvét, pünkösd első napján, Őszi hálaadás ünnepén (szeptember utolsó vasárnapja) – kerül sor ünnepi istentiszteletre és úrvacsoraosztásra. Az unitárius egyházban úrvacsora osztásos ünnepekkor – így húsvétkor – is végezhetnek keresztelési örömszertartást. A húsvét első napján tartott istentiszteletet rituálé előzi meg: „Nagy hangsúlyt fektetek az úrvacsorai kenyér előkészítésére: hajnali öt órakor kelek, tiszta kézzel és késsel, bükkfa lapítón »kockázom fel« a kenyeret” – mondta a lelkész.

A virágközösség szertartása

Sajátos, „külön bejáratú” unitárius szokásnak számít az, amelyet néhány unitárius gyülekezetben virágvasárnap alkalmával vezettek be: a „virágközösség” nevű szertartás a mártírhalált halt Norbert Capek cseh származású unitárius egyházalapító nevéhez fűződik, aki arra buzdította híveit, hogy hozzanak magukkal egy-egy szál virágot a templomba. Az istentisztelet végén aztán a sokszínű csokorból mindenki hazavihetett egy-egy virágszálat – így fejezve ki a gyülekezet egységét és ugyanakkor sokszínűségét.