/ Liget Instagram

Szenteket ábrázoló szobrok, neonfény által formált alak, az égből lelógó ágy, kutyacsontváz, mindez nejlonháttérrel, madárhang kíséretében. Összefogja mindezt a közösség, a dizájn, a művészet. Megnyitotta kapuit a Transylvanian Design Week.

A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.

Valóban eltűnőben vannak az életünkből az ünnepeink? Hogyan tudunk tudatosan is helyet, időt és teret adni a magyarságunkat is meghatározó eseményeinknek? És miért fontos, hogy a különböző generációk együtt ünnepeljenek?

A budapesti MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban nyitják meg március 15-én a kalandos utat bejárt Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlatot. A belépőjegyekből származó bevétel 50 százalékát a székelyföldi múzeumok javára fordítják.

Piszkosul eredetiek, a grunge műfajának határait feszegető stílusuk pedig gyakorlatilag páratlan a romániai magyar zenei világban. A temesvári 8 Light Minutes próbatermében jártunk, ahonnan öt számot hoztunk.

Békeima a magyar holokauszt-költészet meghatározó alakjáért: ez a Kaddis Radnóti Miklósért. Humort, erotikát, hullámzó, váltakozó témákat és nyelvet hoz be a kötet. Megjelenik benne Radu Vancu, de a sorokban ott van Radnóti hangja is.

A csíkszenttamási Csonkatorony freskómaradványai a hónap kiemelt tárgyai a Csíki Székely Múzeumban. A 2002–2003-as régészeti feltárások során előkerült maradványok a 15. század első feléből származnak.

A földbe szúrt vagy zárt kard szimbólumával sokan találkozhattunk különböző legendákban, történetekben, vagy akár a Disney-mesékben. De honnan ered ez a szimbólum? És mit jelent a földbe szúrt kard?

Női sorsok, szépség, tragédia, tudásvágy, titokzatosság. Erdélyi szerzők nyújtanak át egy csokornyi gondolatot arról, hogy milyen női karaktereket ismerhetünk az irodalomból, és hogy ők hogyan figyelnek március 8-án – vagy úgy általában – a nőkre.

Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.

Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.

Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.

Torockón március 1-jén temetik el Farsang Dömét, a télűző vigadalomhoz a Duna-Ház MeseZenés családi produkcióval kapcsolódik be. A foglalkozást Kádár Zoltán János vezeti.

A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.