Kézdivásárhelyen találkozik két művész világa: Szabó Ottó szobrász és Biró János grafikus közös kiállítása a generációkon átívelő párbeszéd, a természet és az időtlenség témáit járja körül – személyesen és mélyen emberien.
A mozdulatoknak is van hangja. Néha halkabb, mint a kimondott szó, de ha figyelünk, mélyebben hatol belénk. Megtekintettük a Struggle for Connection című mozgásszínházi előadást.
„A többlakiság meghatározó tényezője az életemnek” – árulta el a szatmárnémeti születésű Láng Orsolya költő, filmrendező. Beszélgetésünk során az otthonteremtésről, az identitást alakító terekről, és a szövegalkotás folyamatairól is szót ejtettünk.
Néhol ironikus és fanyar humorral átszőtt, máshol zavarba ejtően őszinte hangvételű, illetve kedves szerelmes dalok is szerepelnek a kolozsvári A Csajod együttes új, január végén megjelent, Ennyi című nagylemezén.
A magyar filmművészet több mint egy évszázada része a kultúránknak. Erre emlékezve, április 30-án ünnepeljük a magyar film napját, ösztönözve a nézőket: nézzenek magyar filmet!
Egy jól bevált és ismert ételből inspirálódtam, a Quiche Lorraine-ből, csak kissé átalakítottam formában és alapanyagok terén. A quiche az piteszerű, én pedig kimondottan tortában gondolkoztam, ami vastagabb, kiadósabb és táplálóbb.
A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?
Deák Ferenc 1865 húsvétján közölte írását a Pesti Naplóban. A „húsvéti cikkként” emlegetett írás nemcsak a magyar politikai élet új korszakát nyitotta meg, hanem lelki, erkölcsi fordulatot is kínált egy megtört, sebzett nemzet számára.
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
Az Etnospot a Néprajzi Múzeum Kárpát-medencei hálózatának első bázisaként Székelyföld szívében kínál interaktív, kulturális élményeket. A központ a jövő generációi számára teszi elérhetővé a néprajzi ismereteket és örökséget.

Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Sok esetben az egyszerűbb jobb. Úgy gondolom, a húsvéti menüt sem kell túlgondolni, érdemes elővenni a régi jól bevált recepteket.
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
Mit mondana Nemes Nagy Ágnes József Attilának? És Ady Endre? Hervay Gizella? Radnóti Miklós? Pilinszky János? Na és a ChatGPT? És habár ők nem szólhatnak hozzá, André Ferenc a szájukba adta a szavakat, költői kísérletet téve a mimézisre.
Képes a közösségi média egy ismerős környezetben teret adni az olvasók számára a versek olvasására? Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus, a Nő a tükörben oldal megálmodója platformját éppen erre használja: összekapcsolja az embereket a költészettel.
Tizenéveseket toboroztak Dél-Erdély szerte 1944-ben, szám szerint hatvannyolcat. Túszként tartották őket fogva. Ilyen volt Szén Lenke is, akinek vallomásai B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetének alapjául szolgáltak.
Mit jelent a színházi nevelés, milyen drámapedagógiai módszereket ismerhetünk, és hogyan tud segíteni mindez a fiataloknak? Kedves Kriszta színházi dramaturggal beszélgettünk a kritikai gondolkodás fontosságáról, a színház hatásáról és eszköztáráról.
Hogyan lehet megszerettetni a lírát a fiatalabb generációkkal? Hogyan közelítse meg a témát egy pedagógus? Valóban érezhető egy prózapártiság a diákokban? Mit nevezünk ma lírának? Minikonferencián beszélt a témáról három szakember.