Kiskorúak mint háborús túszok
Fotó: Borbély Fanni
Tizenéveseket toboroztak Dél-Erdély szerte 1944-ben, szám szerint hatvannyolcat. Túszként tartották őket fogva. Ilyen volt Szén Lenke is, akinek vallomásai B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetének alapjául szolgáltak.
Nagy Lilla
2025. április 11., 13:492025. április 11., 13:49
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című könyvét mutatták be április 10-én Csíkszeredában. Az esemény házigazdája Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa volt, a könyvbemutatón Dolhai István főkonzul köszöntötte a jelenlevőket, majd a szerzővel és Kovács Istvánnal, a Magyar Unitárius Egyház püspökével Beke Mihály András első beosztott konzul beszélgetett. A könyvbemutató előtt levetítették Novák Lajos Túszul ejtett hónapok című dokumentumfilmjét, amelyben többek között Kovács Lenke – lánykori nevén Szén – meséli el fiatalkori tapasztalatait. A két alkotás tehát egy témát dolgoz fel: azokat a magyar kiskorúakat helyezi a középpontba, akiket háborús túszként tartottak fogva.
Kovács István és B. Kovács András
Fotó: Borbély Fanni
„Mély nyomokat hagyó események, történelmi tapasztalatok ezek” – fogalmazott Dolhai István a bemutatott alkotások témáját összegezve. Ezt követően Beke Mihály András elmondta, jelen kötet B. Kovács Andrásnak a 26. megjelent könyve, amelynek témája nem idegen az erdélyi magyar irodalom hagyományában: műfajilag tényirodalomnak nevezhetjük.
B. Kovács András újságírói múltját és tapasztalatát felhasználva készített egy felfedező riportot, amelyben mások tapasztalatait meghallgatva tárta fel a múltnak egy szeletét, ezzel egy társadalomrajzot készítve a korabeli történelmi, politikai és földrajzi helyzetről.
– fogalmazott Beke Mihály András, majd hozzátette, erre nincs sem bizonyíték, sem lejegyzett adat. „Ez egy tabutéma volt” – mondta.
Dolhai István főkonzul
Fotó: Borbély Fanni
Mint kiderült, Kovács István azért van jelen a könyvbemutatón, mert az édesanyja, a filmben is szereplő Kovács Lenke is egy ilyen túsz volt. Anyja sokáig titkolta, el akarta temetni ezt az emléket, ezért nem beszélt róla. Elhangzott, Benkő Levente is foglalkozott a témával, így megkereste Lenkét, hogy ossza meg történetét, de ekkor még félt. Kovács István ezeken a történeteken nőtt fel. Édesanyja mesélt neki, saját bevallása szerint ezeknek a történeteknek köszönheti a képzelőerejét. „
Hosszas győzködés után fia beszélte rá Kovács Lenkét, hogy mesélje el az akkor történteket, ekkor keresték fel B. Kovács Andrást, hogy írja meg, hiszen „kár lenne veszni hagyni”. És így is történt. Megírta azoknak a fiataloknak a történetét, akiket ártatlanul hurcoltak meg.
Beke Mihály András első beosztott konzul
Fotó: Borbély Fanni
Kezdetben riportokat készített, de amikor Kovács Lenke mesélt neki, „átalakult a kötet regénnyé”. A szerző szerint olyan „ragyogóan” mesélt, annyira részletbemenően emlékezett a túszságra, hogy inkább nevezné regénynek a történetet. Mint mondta, filmbe illő, hihetetlen történeteket ismert meg, aminek köszönhetően egy szélesebb társadalmi kép rajzolódott ki a mesélésből: láthatjuk magunk előtt a jobbágyfalut, az unitárius lelkészt, a takarékpénztárok alapítását, valamint a románokkal való viszonyát a magyaroknak.
– fogalmazott az író. Ő már pályakezdőként tudta, hogy a kisemberekről kell írni, az ő véleményüket kell megkérdezni, azokét, akikbe belefojtották a gondolatokat. A megjelent kötetét éppen ezért nem is tartja teljesen a magáénak: Kovács Lenkét társszerzőnek gondolja, a kezdetekben őt szerette volna szerzőként is feltüntetni.
Novák Lajos Túszul ejtett hónapok című filmjét is levetítették
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutatón azt is tisztázták, hogy a kiskorúakat azért vitték el a katonák, mert parancsot teljesítettek. A beszámolók alapján viszont arra következtethetünk, hogy emberségesek voltak velük, úgy bántak és kezelték őket, mint a gyerekeket. Nem egyedüli példája ez a katonák együttérzésének, az eseményen egy olyan történetet is felidéztek, miszerint egy román katona sajnálatból örökbe fogadott egy tizenhárom éves német kiskatonát.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Korhelyleves – videó
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
Korhelyleves – videó
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Kertészkedés februárban
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Kertészkedés februárban
Dichotómia mint létállapot
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Dichotómia mint létállapot
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!