Kiskorúak mint háborús túszok
Fotó: Borbély Fanni
Tizenéveseket toboroztak Dél-Erdély szerte 1944-ben, szám szerint hatvannyolcat. Túszként tartották őket fogva. Ilyen volt Szén Lenke is, akinek vallomásai B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetének alapjául szolgáltak.
Nagy Lilla
2025. április 11., 13:492025. április 11., 13:49
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című könyvét mutatták be április 10-én Csíkszeredában. Az esemény házigazdája Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa volt, a könyvbemutatón Dolhai István főkonzul köszöntötte a jelenlevőket, majd a szerzővel és Kovács Istvánnal, a Magyar Unitárius Egyház püspökével Beke Mihály András első beosztott konzul beszélgetett. A könyvbemutató előtt levetítették Novák Lajos Túszul ejtett hónapok című dokumentumfilmjét, amelyben többek között Kovács Lenke – lánykori nevén Szén – meséli el fiatalkori tapasztalatait. A két alkotás tehát egy témát dolgoz fel: azokat a magyar kiskorúakat helyezi a középpontba, akiket háborús túszként tartottak fogva.
Kovács István és B. Kovács András
Fotó: Borbély Fanni
„Mély nyomokat hagyó események, történelmi tapasztalatok ezek” – fogalmazott Dolhai István a bemutatott alkotások témáját összegezve. Ezt követően Beke Mihály András elmondta, jelen kötet B. Kovács Andrásnak a 26. megjelent könyve, amelynek témája nem idegen az erdélyi magyar irodalom hagyományában: műfajilag tényirodalomnak nevezhetjük.
B. Kovács András újságírói múltját és tapasztalatát felhasználva készített egy felfedező riportot, amelyben mások tapasztalatait meghallgatva tárta fel a múltnak egy szeletét, ezzel egy társadalomrajzot készítve a korabeli történelmi, politikai és földrajzi helyzetről.
– fogalmazott Beke Mihály András, majd hozzátette, erre nincs sem bizonyíték, sem lejegyzett adat. „Ez egy tabutéma volt” – mondta.
Dolhai István főkonzul
Fotó: Borbély Fanni
Mint kiderült, Kovács István azért van jelen a könyvbemutatón, mert az édesanyja, a filmben is szereplő Kovács Lenke is egy ilyen túsz volt. Anyja sokáig titkolta, el akarta temetni ezt az emléket, ezért nem beszélt róla. Elhangzott, Benkő Levente is foglalkozott a témával, így megkereste Lenkét, hogy ossza meg történetét, de ekkor még félt. Kovács István ezeken a történeteken nőtt fel. Édesanyja mesélt neki, saját bevallása szerint ezeknek a történeteknek köszönheti a képzelőerejét. „
Hosszas győzködés után fia beszélte rá Kovács Lenkét, hogy mesélje el az akkor történteket, ekkor keresték fel B. Kovács Andrást, hogy írja meg, hiszen „kár lenne veszni hagyni”. És így is történt. Megírta azoknak a fiataloknak a történetét, akiket ártatlanul hurcoltak meg.
Beke Mihály András első beosztott konzul
Fotó: Borbély Fanni
Kezdetben riportokat készített, de amikor Kovács Lenke mesélt neki, „átalakult a kötet regénnyé”. A szerző szerint olyan „ragyogóan” mesélt, annyira részletbemenően emlékezett a túszságra, hogy inkább nevezné regénynek a történetet. Mint mondta, filmbe illő, hihetetlen történeteket ismert meg, aminek köszönhetően egy szélesebb társadalmi kép rajzolódott ki a mesélésből: láthatjuk magunk előtt a jobbágyfalut, az unitárius lelkészt, a takarékpénztárok alapítását, valamint a románokkal való viszonyát a magyaroknak.
– fogalmazott az író. Ő már pályakezdőként tudta, hogy a kisemberekről kell írni, az ő véleményüket kell megkérdezni, azokét, akikbe belefojtották a gondolatokat. A megjelent kötetét éppen ezért nem is tartja teljesen a magáénak: Kovács Lenkét társszerzőnek gondolja, a kezdetekben őt szerette volna szerzőként is feltüntetni.
Novák Lajos Túszul ejtett hónapok című filmjét is levetítették
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutatón azt is tisztázták, hogy a kiskorúakat azért vitték el a katonák, mert parancsot teljesítettek. A beszámolók alapján viszont arra következtethetünk, hogy emberségesek voltak velük, úgy bántak és kezelték őket, mint a gyerekeket. Nem egyedüli példája ez a katonák együttérzésének, az eseményen egy olyan történetet is felidéztek, miszerint egy román katona sajnálatból örökbe fogadott egy tizenhárom éves német kiskatonát.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy hétköznap ízei
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Egy hétköznap ízei
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Lusta asszony rétese – videó
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Lusta asszony rétese – videó
Esterházy-rostélyos
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Esterházy-rostélyos
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Mi legyen a karácsonyfával?
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Mi legyen a karácsonyfával?
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Szondy-Adorján György: Alapszín
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Szondy-Adorján György: Alapszín
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!