Kiskorúak mint háborús túszok
Fotó: Borbély Fanni
Tizenéveseket toboroztak Dél-Erdély szerte 1944-ben, szám szerint hatvannyolcat. Túszként tartották őket fogva. Ilyen volt Szén Lenke is, akinek vallomásai B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetének alapjául szolgáltak.
Nagy Lilla
2025. április 11., 13:492025. április 11., 13:49
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című könyvét mutatták be április 10-én Csíkszeredában. Az esemény házigazdája Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa volt, a könyvbemutatón Dolhai István főkonzul köszöntötte a jelenlevőket, majd a szerzővel és Kovács Istvánnal, a Magyar Unitárius Egyház püspökével Beke Mihály András első beosztott konzul beszélgetett. A könyvbemutató előtt levetítették Novák Lajos Túszul ejtett hónapok című dokumentumfilmjét, amelyben többek között Kovács Lenke – lánykori nevén Szén – meséli el fiatalkori tapasztalatait. A két alkotás tehát egy témát dolgoz fel: azokat a magyar kiskorúakat helyezi a középpontba, akiket háborús túszként tartottak fogva.
Kovács István és B. Kovács András
Fotó: Borbély Fanni
„Mély nyomokat hagyó események, történelmi tapasztalatok ezek” – fogalmazott Dolhai István a bemutatott alkotások témáját összegezve. Ezt követően Beke Mihály András elmondta, jelen kötet B. Kovács Andrásnak a 26. megjelent könyve, amelynek témája nem idegen az erdélyi magyar irodalom hagyományában: műfajilag tényirodalomnak nevezhetjük.
B. Kovács András újságírói múltját és tapasztalatát felhasználva készített egy felfedező riportot, amelyben mások tapasztalatait meghallgatva tárta fel a múltnak egy szeletét, ezzel egy társadalomrajzot készítve a korabeli történelmi, politikai és földrajzi helyzetről.
– fogalmazott Beke Mihály András, majd hozzátette, erre nincs sem bizonyíték, sem lejegyzett adat. „Ez egy tabutéma volt” – mondta.
Dolhai István főkonzul
Fotó: Borbély Fanni
Mint kiderült, Kovács István azért van jelen a könyvbemutatón, mert az édesanyja, a filmben is szereplő Kovács Lenke is egy ilyen túsz volt. Anyja sokáig titkolta, el akarta temetni ezt az emléket, ezért nem beszélt róla. Elhangzott, Benkő Levente is foglalkozott a témával, így megkereste Lenkét, hogy ossza meg történetét, de ekkor még félt. Kovács István ezeken a történeteken nőtt fel. Édesanyja mesélt neki, saját bevallása szerint ezeknek a történeteknek köszönheti a képzelőerejét. „
Hosszas győzködés után fia beszélte rá Kovács Lenkét, hogy mesélje el az akkor történteket, ekkor keresték fel B. Kovács Andrást, hogy írja meg, hiszen „kár lenne veszni hagyni”. És így is történt. Megírta azoknak a fiataloknak a történetét, akiket ártatlanul hurcoltak meg.
Beke Mihály András első beosztott konzul
Fotó: Borbély Fanni
Kezdetben riportokat készített, de amikor Kovács Lenke mesélt neki, „átalakult a kötet regénnyé”. A szerző szerint olyan „ragyogóan” mesélt, annyira részletbemenően emlékezett a túszságra, hogy inkább nevezné regénynek a történetet. Mint mondta, filmbe illő, hihetetlen történeteket ismert meg, aminek köszönhetően egy szélesebb társadalmi kép rajzolódott ki a mesélésből: láthatjuk magunk előtt a jobbágyfalut, az unitárius lelkészt, a takarékpénztárok alapítását, valamint a románokkal való viszonyát a magyaroknak.
– fogalmazott az író. Ő már pályakezdőként tudta, hogy a kisemberekről kell írni, az ő véleményüket kell megkérdezni, azokét, akikbe belefojtották a gondolatokat. A megjelent kötetét éppen ezért nem is tartja teljesen a magáénak: Kovács Lenkét társszerzőnek gondolja, a kezdetekben őt szerette volna szerzőként is feltüntetni.
Novák Lajos Túszul ejtett hónapok című filmjét is levetítették
Fotó: Borbély Fanni
A könyvbemutatón azt is tisztázták, hogy a kiskorúakat azért vitték el a katonák, mert parancsot teljesítettek. A beszámolók alapján viszont arra következtethetünk, hogy emberségesek voltak velük, úgy bántak és kezelték őket, mint a gyerekeket. Nem egyedüli példája ez a katonák együttérzésének, az eseményen egy olyan történetet is felidéztek, miszerint egy román katona sajnálatból örökbe fogadott egy tizenhárom éves német kiskatonát.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!