Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy mindez törvénytelen, és kötelezze a helyi önkormányzatot a zászlók levételére – akárcsak számos más székelyföldi település esetében. Az alapfokú döntés félsikernek számított mindkét fél számára, hiszen kimondta, hogy a székely zászlót le kell venni, a városzászló viszont maradhat.

Fellebbezett Dan Tanasă is, a polgármester is, és a perben gyergyószentmiklósi polgárként érintett félként belépő Árus Zsolt is. Tanasă a városzászló levételéért perelt tovább, Nagy Zoltán polgármester és Árus pedig azt igyekeztek bizonyítani, hogy a székely zászló kitűzése sem ütközik törvénybe.

Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. Önkormányzatként, közintézményként a városnak nincs módja újabb igazságszolgáltatási intézményhez fordulni, de mivel Árus Zsolt magánszemélyként volt részese a pernek, lehetősége van arra, hogy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon tegyen panaszt. Ez meg is fog történni.

Az alapfokú ítéletben az áll, hogy el kell távolítani Székelyföld zászlaját, ez ellen fellebbezett a polgármester is és Árus is. Jelezve volt, hogy nem létezik a regionális zászlókra vonatkozó törvény, akkor meg érvényes a 215-ös törvénynek a helyi autonómiára vonatkozó előírása. Azaz, hogy a helyi hatóságok legjobb belátásuk szerint dönthetnek minden olyan témában, amit egy törvény sem utal más hatóság hatáskörébe.

Például Bukovina zászlaját katonai tiszteletadás mellett, helyi, megyei és állami tisztségviselők jelenlétében vonták fel 2015-ben, s azóta is ott van Gura Humorului főterén. Az pedig diszkrimináció lenne, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy ott szabad, itt meg nem. Ennek ellenére ezt a tiltást a táblabíróság is megerősítette.

Egyelőre a felek nem kapták meg a jogerős ítélet indoklását. A városzászló ügyében bármi is lesz az indoklás, Árus Zsolt véleménye szerint ez jogi szempontból is sántítani fog, már csak azért is, mert a helyi zászlókra vonatkozó törvény egyértelműen kimondja, hogy azt ki szabad tűzni a helyi középületekre. A székely zászló ügy ítéletének indoklása Árus szerint azért lehet érdekes, mert alapfokon a bíró a 1994/75-ös törvényre hivatkozott, ami Románia és más államok zászlainak használatát szabályozza, tehát nyilvánvalóan nem vonatkozik Székelyföld zászlajára, és ezt hagyta helyben a táblabíróság.

– jelenti ki Árus Zsolt.