Wetzel Tamás: egy kis iparág alakult az egyszerűsített honosítási eljárásból

– Okozhat-e problémát az, hogy különböző pártok is bekapcsolódnak a honosítási eljárással kapcsolatos tájékoztatási folyamatba? Azokra gondolok, amelyek ezzel konkrétan nem voltak megbízva a folyamat elindítása előtt. Tud egy olyan szervezet hiteles tájékoztatást adni, melynek tagjai nem estek át képzésen?

– Alapesetben azt mondanám, hogy minél többen akarnak segíteni az embereken, annál jobb. Hangsúlyozom, hogy ez egy nagyon fontos ügy, és az ördög itt is a részletekben bújik meg. A magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötött szerződést, miután az létrehozott egy 30 demokráciaközpontból álló hálózatot. Tagjai képzésen vettek részt, autentikus információkkal rendelkeznek, most is folyamatos kapcsolatban állunk velük. Bihar megyében volt már ebből adódó zűrzavar, mivel bizonyos dolgokat néhányan félreértelmeztek. Nem a helyes információkat továbbították, de szerencsére tudták rendezni.

– Ön szerint egy olyan iroda, amely nem a magyar állam által van megbízva, milyen munkát tud végezni? Székelyföld-szerte hallani, hogy egyesek pénzt kérnek az ügyintézésért.

– Jöttek az információk, hogy bizonyos irodák pénzeket kérnek a honosítási folyamatban való segítségért. Még 200 lejes összegről is hallottunk, ennek ellenére nagyon rosszul rakták össze az iratokat. Én csak a demokráciaközpontokat tudom ajánlan, mivel ott térítésmentesen teljes körű ügyintézés folyik. Természetesen ha valaki úgy gondolja, hogy erre pénzt költ, mások szolgáltatásait veszi igénybe, az szíve joga. Konkrétan meg kell nézni, hogy az illető iroda ilyen munkát végez. Ha valaki nem akar sorba állni (mert ugye a demokráciaközpontokban sokszor kell), elmehet hozzájuk, de ismerni kell tájékozottságukat, mert lehet, hogy csak az internetről összeszedett információk birtokában vannak. Élelmes a magyar, már egy kis iparág létrejött ebből.

– Milyen munkát végeznek a demokráciaközpontok?

– Elégedettek vagyunk, zavartalan az együttműködésünk. Normálisan összeszedik a szükséges dokumentumokat. Előre lezárt dossziékat hoznak be a konzulátusokra, illetve a magyarországi átvevőhelyekre. Egyedi esetekben jelzik, hogy alkalmanként milyen problémák merülhetnek fel.

– Románok is kérik az állampolgárságot?

– A törvényben nincs etnikai diszkrimináció, tulajdonképpen az egykori magyar állampolgárságot kell igazolni, illetve a magyarnyelv-tudást. Aki erdélyi (legyen az román vagy szász), és beszéli a magyar nyelvet, kérheti az állampolgárságot. Kolozsvár információi szerint egyetlen eset volt, hogy valaki kérést tett le, és nem volt magyar. Vegyes házasságok esetén is benyújtja mindkét fél.