
Eddig csak különleges tanfelügyelőségi engedéllyel indíthattak tizenkettőnél kevesebb gyerekkel osztályt. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A szenátus plénuma döntő házként a héten fogadta el azt az RMDSZ által kidolgozott oktatásügyi törvénycsomagot, amely már csak az államelnöki kihirdetésre vár. Ennek az egyik legfontosabb hozadéka, hogy kevesebb kötelező gyereklétszámmal is indulhatna óvodás és iskolás csoport, amely számos vidéki és szórványtelepülés magyar osztályát és óvodai csoportját mentené meg a felszámolástól.
2020. február 13., 12:032020. február 13., 12:03
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora, aki maga is részt vett a módosító csomag kidolgozásában, a Székelyhonnak elmondta, nagyon fontosnak tartották, hogy az oktatási rendszer átfogó kérdéseihez is hozzányúljanak.
„Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, óvodai csoportok. Nagyobb csökkentést terveztünk az indításhoz szükséges kötelező gyereklétszám előírásánál, de kiegyeztünk abban, hogy minden szinten egy vagy két gyerekkel kevesebb legyen a kötelező létszám, mert sok vidéki iskola és óvoda, de nagyobb városokban lévő oktatási intézmények is kerülhetnek veszélybe amiatt, hogy nincs elegendő gyerek az indításhoz” – mutatott rá az oktatási ügyekkel foglalkozó szenátor. Eddig 12 volt a minimális és 25 a maximális osztálylétszám az elemi iskolák esetében, a módosítás életbe léptetése esetén már tíz gyerekkel is lehet elemi osztályt indítani, és legtöbb 22 gyereket vehetnek fel egy osztályba. A módosítás kidolgozói szerint
Maros megyében az elmúlt évben nem szűnt meg osztály a létszámcsökkenés miatt, de voltak olyan vidéki iskolai osztályok, amelyeket a kötelező létszámnál kevesebb diákkal indítottak, különleges tanfelügyelőségi engedéllyel.
Fejes Réka, a Maros megyei magyar tanítók tanfelügyelője elmondta, olyan esetekben hagyták jóvá a létszám alatti osztályok elindítását, ahol fontos volt, hogy a gyerekek ott maradjanak a településen, ellenkező esetben máshová kellett volna menniük tanulni. „Ilyen eset volt Marosvécsen, ahol egy magyar osztályt hagytunk jóvá létszám alatt, illetve Erdőszentgyörgyön, ahol egy román osztály indulhatott el kevesebb diákkal. Szimultán osztályokról van szó, vagyis ahol együtt, egy tanítóval tanulnak az előkészítős, elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes diákok” – mondta el a Székelyhonnak a tanfelügyelő.
hiszen a gyereklétszámmal itt is sok helyen gondok vannak – mondta el Demeter Levente, Hargita megye tanfelügyelője.
A tervek szerint a bölcsődei csoport legkevesebb 3, legtöbb 8 gyermekkel indulhat, az óvodai csoport legkevesebb 6, legtöbb 17 gyermekkel, általános iskolai osztály legkevesebb 10, legtöbb 26 gyermekkel, középiskolai és szakközépiskolai osztály legkevesebb 12, legtöbb 26 gyermekkel indulhatna el.
A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy a nyelvi kisebbségeknek joguk van a számarányos jelenlétre az oktatási intézmények vezetőségében, ez eddig csak lehetőség volt, most kötelező lenne. Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool), és a meleg ebéd programra is. A szaktárcának engedélyt és költségkeretet kell biztosítania minden olyan iskola számára, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak, vagyis megteremtse a szükséges feltételeket egy étkezde működtetésére. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hideg élelmiszercsomagot kapnak a diákok.
Az óvodai dadust elismernék kisegítő személyzetként, és az ezzel kapcsolatos költségeket beleszámolhatják az óvoda költségvetésébe, megoldva ezzel a dadák fizetésének gondját. Továbbá különleges esetekben a szülők már két éves kortól óvodába írathatják gyermekeiket, a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor.
Változtatna az iskolai tanácsadók munkáján is: ezután az eddigi 800 diákhoz képest, minden 500 diák után alkalmaznak egy iskolapszichológust. Az eddigi ötven százalékos kedvezményhez képest az iskolások ezután ingyenesen utazhatnak a településen belüli tömegközlekedésben, illetve a megyén belül és a megyék között szállító, államilag működtetett autóbuszokon és vonatokon – áll többek között a módosításokat tartalmazó törvénycsomagban.
A tervezet előírásai az államelnöki kihirdetést követően léphetnek érvénybe, és amennyiben Klaus Johannis haladéktalanul kihirdeti, a rendelkezések már a következő tanévtől érvényesek lehetnek.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A havazás mellett újabb fagyos reggelre ébredtünk országszerte, ám most közel sem Csíkszeredában volt a leghidegebb.
Halálos baleset történt csütörtökön Szeben és Fehér megye határán, Szerdahely kijáratánál. A rendőrség szerint egy férfi autójával egy fának ütközött.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
szóljon hozzá!