
Eddig csak különleges tanfelügyelőségi engedéllyel indíthattak tizenkettőnél kevesebb gyerekkel osztályt. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A szenátus plénuma döntő házként a héten fogadta el azt az RMDSZ által kidolgozott oktatásügyi törvénycsomagot, amely már csak az államelnöki kihirdetésre vár. Ennek az egyik legfontosabb hozadéka, hogy kevesebb kötelező gyereklétszámmal is indulhatna óvodás és iskolás csoport, amely számos vidéki és szórványtelepülés magyar osztályát és óvodai csoportját mentené meg a felszámolástól.
2020. február 13., 12:032020. február 13., 12:03
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora, aki maga is részt vett a módosító csomag kidolgozásában, a Székelyhonnak elmondta, nagyon fontosnak tartották, hogy az oktatási rendszer átfogó kérdéseihez is hozzányúljanak.
„Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, óvodai csoportok. Nagyobb csökkentést terveztünk az indításhoz szükséges kötelező gyereklétszám előírásánál, de kiegyeztünk abban, hogy minden szinten egy vagy két gyerekkel kevesebb legyen a kötelező létszám, mert sok vidéki iskola és óvoda, de nagyobb városokban lévő oktatási intézmények is kerülhetnek veszélybe amiatt, hogy nincs elegendő gyerek az indításhoz” – mutatott rá az oktatási ügyekkel foglalkozó szenátor. Eddig 12 volt a minimális és 25 a maximális osztálylétszám az elemi iskolák esetében, a módosítás életbe léptetése esetén már tíz gyerekkel is lehet elemi osztályt indítani, és legtöbb 22 gyereket vehetnek fel egy osztályba. A módosítás kidolgozói szerint
Maros megyében az elmúlt évben nem szűnt meg osztály a létszámcsökkenés miatt, de voltak olyan vidéki iskolai osztályok, amelyeket a kötelező létszámnál kevesebb diákkal indítottak, különleges tanfelügyelőségi engedéllyel.
Fejes Réka, a Maros megyei magyar tanítók tanfelügyelője elmondta, olyan esetekben hagyták jóvá a létszám alatti osztályok elindítását, ahol fontos volt, hogy a gyerekek ott maradjanak a településen, ellenkező esetben máshová kellett volna menniük tanulni. „Ilyen eset volt Marosvécsen, ahol egy magyar osztályt hagytunk jóvá létszám alatt, illetve Erdőszentgyörgyön, ahol egy román osztály indulhatott el kevesebb diákkal. Szimultán osztályokról van szó, vagyis ahol együtt, egy tanítóval tanulnak az előkészítős, elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes diákok” – mondta el a Székelyhonnak a tanfelügyelő.
hiszen a gyereklétszámmal itt is sok helyen gondok vannak – mondta el Demeter Levente, Hargita megye tanfelügyelője.
A tervek szerint a bölcsődei csoport legkevesebb 3, legtöbb 8 gyermekkel indulhat, az óvodai csoport legkevesebb 6, legtöbb 17 gyermekkel, általános iskolai osztály legkevesebb 10, legtöbb 26 gyermekkel, középiskolai és szakközépiskolai osztály legkevesebb 12, legtöbb 26 gyermekkel indulhatna el.
A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy a nyelvi kisebbségeknek joguk van a számarányos jelenlétre az oktatási intézmények vezetőségében, ez eddig csak lehetőség volt, most kötelező lenne. Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool), és a meleg ebéd programra is. A szaktárcának engedélyt és költségkeretet kell biztosítania minden olyan iskola számára, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak, vagyis megteremtse a szükséges feltételeket egy étkezde működtetésére. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hideg élelmiszercsomagot kapnak a diákok.
Az óvodai dadust elismernék kisegítő személyzetként, és az ezzel kapcsolatos költségeket beleszámolhatják az óvoda költségvetésébe, megoldva ezzel a dadák fizetésének gondját. Továbbá különleges esetekben a szülők már két éves kortól óvodába írathatják gyermekeiket, a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor.
Változtatna az iskolai tanácsadók munkáján is: ezután az eddigi 800 diákhoz képest, minden 500 diák után alkalmaznak egy iskolapszichológust. Az eddigi ötven százalékos kedvezményhez képest az iskolások ezután ingyenesen utazhatnak a településen belüli tömegközlekedésben, illetve a megyén belül és a megyék között szállító, államilag működtetett autóbuszokon és vonatokon – áll többek között a módosításokat tartalmazó törvénycsomagban.
A tervezet előírásai az államelnöki kihirdetést követően léphetnek érvénybe, és amennyiben Klaus Johannis haladéktalanul kihirdeti, a rendelkezések már a következő tanévtől érvényesek lehetnek.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
szóljon hozzá!