
Eddig csak különleges tanfelügyelőségi engedéllyel indíthattak tizenkettőnél kevesebb gyerekkel osztályt. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A szenátus plénuma döntő házként a héten fogadta el azt az RMDSZ által kidolgozott oktatásügyi törvénycsomagot, amely már csak az államelnöki kihirdetésre vár. Ennek az egyik legfontosabb hozadéka, hogy kevesebb kötelező gyereklétszámmal is indulhatna óvodás és iskolás csoport, amely számos vidéki és szórványtelepülés magyar osztályát és óvodai csoportját mentené meg a felszámolástól.
2020. február 13., 12:032020. február 13., 12:03
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora, aki maga is részt vett a módosító csomag kidolgozásában, a Székelyhonnak elmondta, nagyon fontosnak tartották, hogy az oktatási rendszer átfogó kérdéseihez is hozzányúljanak.
„Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok, óvodai csoportok. Nagyobb csökkentést terveztünk az indításhoz szükséges kötelező gyereklétszám előírásánál, de kiegyeztünk abban, hogy minden szinten egy vagy két gyerekkel kevesebb legyen a kötelező létszám, mert sok vidéki iskola és óvoda, de nagyobb városokban lévő oktatási intézmények is kerülhetnek veszélybe amiatt, hogy nincs elegendő gyerek az indításhoz” – mutatott rá az oktatási ügyekkel foglalkozó szenátor. Eddig 12 volt a minimális és 25 a maximális osztálylétszám az elemi iskolák esetében, a módosítás életbe léptetése esetén már tíz gyerekkel is lehet elemi osztályt indítani, és legtöbb 22 gyereket vehetnek fel egy osztályba. A módosítás kidolgozói szerint
Maros megyében az elmúlt évben nem szűnt meg osztály a létszámcsökkenés miatt, de voltak olyan vidéki iskolai osztályok, amelyeket a kötelező létszámnál kevesebb diákkal indítottak, különleges tanfelügyelőségi engedéllyel.
Fejes Réka, a Maros megyei magyar tanítók tanfelügyelője elmondta, olyan esetekben hagyták jóvá a létszám alatti osztályok elindítását, ahol fontos volt, hogy a gyerekek ott maradjanak a településen, ellenkező esetben máshová kellett volna menniük tanulni. „Ilyen eset volt Marosvécsen, ahol egy magyar osztályt hagytunk jóvá létszám alatt, illetve Erdőszentgyörgyön, ahol egy román osztály indulhatott el kevesebb diákkal. Szimultán osztályokról van szó, vagyis ahol együtt, egy tanítóval tanulnak az előkészítős, elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes diákok” – mondta el a Székelyhonnak a tanfelügyelő.
hiszen a gyereklétszámmal itt is sok helyen gondok vannak – mondta el Demeter Levente, Hargita megye tanfelügyelője.
A tervek szerint a bölcsődei csoport legkevesebb 3, legtöbb 8 gyermekkel indulhat, az óvodai csoport legkevesebb 6, legtöbb 17 gyermekkel, általános iskolai osztály legkevesebb 10, legtöbb 26 gyermekkel, középiskolai és szakközépiskolai osztály legkevesebb 12, legtöbb 26 gyermekkel indulhatna el.
A tervezet továbbá kitér arra is, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy a nyelvi kisebbségeknek joguk van a számarányos jelenlétre az oktatási intézmények vezetőségében, ez eddig csak lehetőség volt, most kötelező lenne. Kitér a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool), és a meleg ebéd programra is. A szaktárcának engedélyt és költségkeretet kell biztosítania minden olyan iskola számára, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak, vagyis megteremtse a szükséges feltételeket egy étkezde működtetésére. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hideg élelmiszercsomagot kapnak a diákok.
Az óvodai dadust elismernék kisegítő személyzetként, és az ezzel kapcsolatos költségeket beleszámolhatják az óvoda költségvetésébe, megoldva ezzel a dadák fizetésének gondját. Továbbá különleges esetekben a szülők már két éves kortól óvodába írathatják gyermekeiket, a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor.
Változtatna az iskolai tanácsadók munkáján is: ezután az eddigi 800 diákhoz képest, minden 500 diák után alkalmaznak egy iskolapszichológust. Az eddigi ötven százalékos kedvezményhez képest az iskolások ezután ingyenesen utazhatnak a településen belüli tömegközlekedésben, illetve a megyén belül és a megyék között szállító, államilag működtetett autóbuszokon és vonatokon – áll többek között a módosításokat tartalmazó törvénycsomagban.
A tervezet előírásai az államelnöki kihirdetést követően léphetnek érvénybe, és amennyiben Klaus Johannis haladéktalanul kihirdeti, a rendelkezések már a következő tanévtől érvényesek lehetnek.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!