
Adásban. Az újságírók szabad véleménynyilvánításhoz való joga a jogállamiság alapfeltétele – hangsúlyozta a miniszterelnök, kiállva a marosvásárhelyi rádiós mellett. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Elfogadhatatlannak tartja és elutasítja az RMDSZ elnöke a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Parászka Boróka ellen irányuló agressziót. Kelemen Hunor Facebook-bejegyzésben ismertette alakulata álláspontját az üggyel kapcsolatban.
2022. november 05., 09:592022. november 05., 09:59
„Ezekben a napokban egy erdélyi újságírót fenyegettek meg halálosan. Az álláspontunk világos, nem változott az elmúlt 32 évben: függetlenül attól, hogy kiről van szó, polgárról, politikusról, újságíróról, bármilyen közszereplőről,
– idéz az RMDSZ elnökének posztjából az Agerpres hírügynökség.
A szövetségi elnök hozzátette, ugyanezt a magatartást és kiállást várják el másoktól is.
„A verbális agresszió kérdésében, amelyet gyakran tettlegesség szokott követni, nincs árnyalt kép. Az agressziót nem lehet meg- vagy félremagyarázni. Akkor sem, ha szűk körben hangzik el egy újságíró ellen, akkor sem, ha politikusokat akarnak akasztani a székely zászló kifüggesztése miatt” – nyomatékosította.
A Román Rádiótársaság (SRR) pénteken közleményben ismertette állásfoglalását a közrádió marosvásárhelyi szerkesztőségének munkatársa elleni fenyegetések ügyében. A SRR felidézte a magyarországi Mi Hazánk Mozgalom egyik képviselőjének sepsiszentgyörgyi nyilatkozatát, amelyben Parászka Borókára utalva azt mondta, „ha az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahol tartunk”.
A magyar politikus a közlemény szerint azt is mondta, hogy „folyamatban van a székelység és a magyarság elcigányosodása”, ugyanakkor más romaellenes és antiszemita kijelentéseket is tett az eseményen.
A rádió vezetősége állásfoglalásában a demokrácia és a jogállamiság alapértékei elleni súlyos támadásként értékelte a kijelentéseket, hozzátéve, hogy a faji tisztaságot sürgető nyilatkozatoknak nincs helyük egy demokratikus és toleráns országban. „A Román Rádiótársaság határozottan elítél minden erőszakra buzdító, szélsőséges és manipulatív magatartást, és elhatárolódik minden ilyen megnyilvánulástól” – fogalmaztak.
Korábban a Maros megyei rendőrség bűnügyi osztálya közölte, hogy
Nicolae Ciucă miniszterelnök „a demokratikus értékek elleni súlyos támadásként” értékelte a román közrádió marosvásárhelyi szerkesztőségének munkatársa, Parászka Boróka elleni fenyegetéseket, ugyanakkor felkérte az illetékes intézményeket, hogy éljenek a törvény által biztosított hatáskörükkel a média képviselőinek védelme érdekében.
A kormány Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben
„Az újságírók szabad véleménynyilvánításhoz való joga a jogállamiság alapfeltétele és a demokrácia alapvető értéke. Felszólítom az illetékes állami intézményeket, hogy a törvény által biztosított hatáskörükkel élve védjék meg az újságírókat és vonják felelősségre a gyűlöletbeszéd terjesztéséért felelős személyeket” – fogalmazott Nicolae Ciucă.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
13 hozzászólás