Még kicsik, júniusra megnőnek. Pár perc alatt ennyi meztelen csigát gyűjtött egy gazda a veteményesében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Több mint tíz éve jelent meg a Nyikó mentén az invazív fajnak számító spanyol meztelen csiga, amely természetes ellenségek híján nagyon elszaporodott, sőt, Udvarhelyszék más régióira is átterjedt. A helyi termelők már jól ismerik a ezt a betolakodó állatot, amely jelentős károkat okoz a veteményeseikben. Többségük szerint – akik többféle módszert is kipróbáltak – csak a csigákat felfaló indiai futókacsa jelent hatékony védelmet a betolakodók ellen.
2021. június 05., 08:382021. június 05., 08:38
2021. június 05., 08:472021. június 05., 08:47
A székelyudvarhelyi piacon érdeklődve nem találtunk olyan udvarhelyszéki termelőt, aki ne ismerné az elmúlt években elterjedt spanyol meztelen csigákat. Mindnyájan megegyeztek abban, hogy roppant kártékony fajról van szó, amely nagy egyedszámmal lepi el a veteményeseket és hamar tönkre is teszi azokat, amennyiben a gazdák nem cselekednek növényeik védelme érdekében.
A helyzet azonban nem annyira egyszerű, mint amennyire elsőre tűnhet, hiszen az invazív fajnak vidékünkön nincsenek természetes ellenségei, a mérgező vegyszerek használatól, pedig ódzkodnak a termelők. Az információhiány is nagy gondot jelent, hiszen nem készültek helyi tanulmányok a csigákról, így a gazdák többsége az interneten próbál tájékozódni.
Egyébként invazív egy állatfaj, ha az adott területen behatolónak számít, és esetleg fel is borítja az ott fennálló ökológiai egyensúlyt
Gábor Péter, akinek Nagygalambfalván van veteményese, rámutatott, tavaly ősszel náluk is megjelentek a spanyol meztelen csigák, ám szerencsére eddig még nem szaporodtak el túlságosan. Ettől függetlenül aggódik a gazda, hiszen társaitól is azt hallja, hogy hamar rosszra fordul a helyzet. „Pont ez hiányzik, hogy még ez ellen is védekezni kelljen a sok más kártevő mellett” – jegyezte meg ironikus hanglejtéssel. Mint mondta, ha a csigák nem is pusztítanák el a terményét teljesen,
Számos gazda panaszkodott már a spanyol meztelen csigák megjelenése, illetve az általuk okozott károk miatt Sólyom István nyikómalomfalvi állatorvosnak, aki saját kertjében is megtapasztalta a faj pusztítását. Ő úgy sejti, hogy
Meglátását arra alapozza, hogy a kártékony csigák először két évvel az említett természeti katasztrófa után Kobátfalván okoztak gondokat a káposztatermelőknél, majd újabb két év múlva Nyikómalomfalván és lassan a többi Nyikó menti településen is megjelentek. Most már persze, ha kisebb létszámban is, de szinte mindenhol fellelhetőek Udvarhelyszéken, még Szentegyházán is ismerik ezeket a kis kártevőket. Az állatorvos ugyanakkor megfigyelte, hogy a nedvességet kedvelő puhatestűek rendszerint a folyók, patakok, árkok mentén haladva terjednek. Esős időszakokban, illetve szürkületkor, valamint éjszaka aktívak.
Pusztítják a veteményest. Rendszerint szürkületkor, valamint esős időszakokban jelennek meg a csupaszcsigák
Fotó: Erdély Bálint Előd
Míg az őshonos csigák sohasem jelentettek különösebb gondot a vidéken, a gyorsan szaporodó, helyileg természetes ellenséggel nem rendelkező invazív faj annál jelentősebb károkat okoz a gazdáknak, hiszen nagy létszámban gyorsan felfalják a haszonnövényeket – magyarázta Sólyom István.
– fogalmazott nem túl derűlátóan. Az állatorvos saját ismereteit, illetve az internetről szerzett információit latba vetve próbált védekezni a kártevőkkel szemben. „Alternatív megoldásokhoz folyamodtam, hiszen nem pártolom a vegyszerezést, mert a káros anyagokat a növények is felszívják és fogyasztásukkal bekerül a szervezetünkbe” – közölte. Első lépésként lekaszálta a füvet kertjében, hogy kevesebb hely legyen, ahol a csupasz csigák elrejtőzhetnek, majd ezeket felkutatva rendszerint Parajdról származó durva sót szórt rájuk, amitől elpusztultak.
– mesélte.
Még Homoródszentmártonba is elment, hogy az onnan származó sós vízzel permetezhesse le a puhatestűeket. Próbált deszkákat, téglákat is elhelyezni az udvarán, hogy azok alatt bújjanak meg a kártevők, így pedig könnyebben rájuk lehetett találni. A sokak által emlegetett sörcsapdát is kipróbálta Sólyom – egy műanyag dobozt töltött meg az itallal, majd azt elásta a földben úgy, hogy a nyílás egy szinten legyen a talajjal –, de azt tapasztalta, hogy abba csak akkor mennek bele a csigák, ha éppen útjukba esik. Egy másik módszer egyébként, mésszel keríteni körbe a veteményest, ám a védelem csak az első esőzésig tart, utána újból ki kell szórni a port.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Összességében elismerte: egyik kipróbált megoldás sem bizonyult megfelelően hatékonynak, ezért már ő is gondolkodik abban, hogy indiai futókacsákat vásároljon, amelyek elfogyasztják a kártékony csigákat. Ehhez azonban zárt udvarra van szükség, hogy ne menekülhessen el a szárnyas. Az is fontos, hogy folyamatosan, több helyen legyen kihelyezve víz a kacsa számára. „Így legalább nem kell minden este lesni a csigákat” – sóhajtott fel. Zárásként kijelentette, szerinte is
Addig is azt javasolja a gazdának, hogy mindenki irtsa a csigákat: amíg csak néhányan teszik, nem lesz változás. „Hiába pusztítja el valaki a csigákat a saját kertjében, ha a szomszédja nem teszi ugyanezt” – mondta.
A spanyol csiga
A spanyol csupasz csiga (Arion vulgaris) a tüdős csigák rendjébe tartozó csigafaj. Az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!