Veszélyben a Csűrszínház?

A konfliktus abból adódott, hogy a megyei tanács elnöke, a Hagyományos Kultúra Megőrzése és Terjesztése Maros Megyei Központjának, régi nevén az Népi Alkotók Házának, illetve annak vezetőjének, Vajda Andrásnak kívánja átadni a Csűrszínház adminisztrálását. Lokodi Edit Emőke szerint ők majd a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel és a Maros Művészegyüttessel karöltve gondoskodnak arról, hogy egész évben programok legyenek a csűrszínház épületében, amelynek felépítése hatmilliárd régi lejébe került a megyei önkormányzatnak. Ez a döntés egy pár héttel ezelőtti mikházi gyűlésen született, amelyre nem hívták meg Szélyes Ferenc ötletgazdát, a színművész többek közt ezt is sérelmezi. Lokodi Edit Emőke azonban a Krónika hasábjain – és telefonon a színművésznek is – kifejtette: Szélyes Ferencnek semmi köze a Csűrszínházhoz.

Szélyes Ferenc hálás az elnökasszonynak...

„2003-ban pár, szabadságát töltő színész úgy döntött, hogy végigpróbál és előad egy darabot Mikházán, hátha érdekli majd a környékbeli közönséget. Olyan jól sikerült, hogy álmodozni kezdtünk arról, hogy színház legyen a csűrből” – mondja Szélyes Ferenc. A színművész akkor Lokodi Edit Emőkéhez fordult segítségért, és nem győzi ismételgetni, hogy a megyei tanács és az elnökasszony segítsége nélkül nem épülhetett volna fel a Csűrszínház. „Végtelen hálával tartozom ezért neki, és lehet, hogy nem fogja majd fogadni a köszönésemet, de én mindig tisztelettel köszönök majd neki”  – fogalmazott Szélyes, aki nem tudja milyen előzményei lehetnek a döntésnek, mert őt villámcsapásként érte a dolog.

Szélyes Ferenc értetlenül áll a történtek előtt

A megyei tanács elnöke azt nyilatkozta, azért döntöttek így, mert azt szeretnék, hogy egy évben legalább hat hónapig legyenek programok az épületben, és ne csak arról szóljon az egész, hogy „Szélyes három napon át odacsődíti az ismerőseit, majd hétvégeken bálokat szerveznek, amelyeknek a bevételéből nem részesül az önkormányzat”.

Csűrszínházi Napokat szervezni továbbra is szabad...

Szélyes Ferenc a vádakra reagálva elmondta, a csűrszínház avatásakor levelet küldött az erdélyi színészeknek, bábszínészeknek, néptáncosoknak, kulturális egyesületeknek, amelyben jelezte, hogy május 1. és szeptember 1. között bármilyen előadással lehet jelentkezni a mikházi csűrszínházba, de sajnos senki nem reagált a levélre, nem jelentkeztek előadással. A színművész hangsúlyozta, ő saját erejéből ennyit tudott csinálni.

„Az elnökasszonynak annyiban igaza van, hogy jogilag semmi közöm az épülethez, én azonban többször kértem, hogy kapjak valamiféle megbízást, amellyel hivatalosan csinálhatom ezt a csűrszínházasdit”. Lokodi Edit azt mondja, a megyei tanács az Alkotók Házának pénzt tud biztosítani, hogy a programokat szervezzen a csűrszínház épületében. Szélyes Ferenc azonban nem érti, hogy a Csűrszínház Egyesületnek ezt miért nem tudta felajánlani. „Sok segítséget kaptam, de anyagi hátteret nem tudtak biztosítani nekem, többek közt ezért nem tudtunk a következő lépcsőre térni. Biztos vagyok benne, hogy lehet jobban csinálni, mint ahogy mi, de ekkora szeretettel és lelkesedéssel nem, mint ahogy mi csináltuk” – jelentette ki Szélyes. „A megyei tanács elnöke telefonon azt mondta nekem, hogy továbbra is megszervezhetjük a Csűrszínházi Napokat. Ha megengedik a döntéshozók, az idei Csűrszínházi Napokat még megejtjük, de ilyen körülmények között én nem tudom továbbra is felvállalni, mert nem vagyok biztos benne, hogy együtt tudok működni az új vezetőséggel.”