
Erdélyben újabban virágzik a slam poetry. Ez is költészet. Archív
Fotó: Dávid Anna Júlia
József Attila születésnapja minden évben különleges alkalom arra, hogy a versek, a magyar líra előtt tisztelegjünk. Az általánosan érzékelhető verspesszimizmussal ellentétben tájainkon a költészet cseppet sem veszített mágikus erejéből, az oly sokat „szidott” diákok is szeretik a verseket, csak épp másképp. Inkább kortársakat kedvelnek és a slam poetryt.
2017. április 10., 17:382017. április 10., 17:38
A magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük, ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Nem feledkeznek meg a költészet napjáról az iskolákban sem, értelemszerűen főleg magyarórákon kerül főszerepbe a vers és József Attila.
– mondta Szakács Mátyási Tímea magyar szakos tanárnő, aki bátorítja tanítványait arra, hogy kapcsolódjanak be versposztolós Facebook-játékokba, és akadnak is olyanok, akik szívesen hirdetik a közösségi oldalon, hogy melyik a kedvenc versük.
„Azt tapasztalom, hogy a diákok főleg a kortárs költőket kedvelik, tőlük olvasnak a kötelezőken kívül, csak úgy saját maguktól. Ezen belül is a slamelőkért rajonganak igazán. A tananyagban szereplők közül a modernség költőit kedvelik a 12. osztályban: Adyt, Juhász Gyulát, Kosztolányit, Radnótit József Attila mellett. Előző évből talán Vörösmartynak, Aranynak van sikere” – osztotta meg tapasztalatait a magyar szakos tanárnő.
Optimistán fogalmazott nemrég László Noémi költő is a költészettel kapcsolatban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmányi tagja az általánosan érzékelhető verspesszimizmussal ellentétben úgy véli, tájainkon a költészet cseppet sem veszített mágikus erejéből. „Ezt többek között azzal támasztanám alá, hogy egy bizonyos, országunkban, de a régió több magyarlakta területén is működő bank újabban versbe szedett reklámszövegekkel csábítgatja ügyfeleit. Persze továbbra is
valahányszor szorongó kultúrlények a költészetrajongó és -olvasó közönség haláláról értekeznek. A kolozsvári Helikon folyóirat Pavilon 420 elnevezésű mellékletének például slammel foglalkozó teoretikus rovata is indult nemrég” – mondta László Noémi, aki a Helikon versszerkesztőjeként is dolgozik.
József Attila-versek a Bolyaiban
A Demokratikus Marosvásárhelyért szervezet kedden délután 6 órától a Bolyai Farkas Gimnázium dísztermében szervez műsort a magyar költészet napja alkalmából. Az Art M Troup Theatre ifjúsági színjátszó csoport tagjai előadásában, Gyéresi Júlia színművész betanításában és rendezésében József Attila-verseket hallgathatnak a jelenlévők. A szervezet felkéri az előadásra érkezőket, hogy hozzák el kedvenc verseiket, akár magyarul, akár románul, interaktív módon alkossanak egy nagy közösséget az est folyamán.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!