Vándorbölcső került Recsenyédre

Fotó: Veres Nándor

Templomnyi recsenyédi és norvégiai vendég osztozott a Vándorbölcső mozgalom újabb mérföldkövének jövőt mutató örömében: a helybéli, második gyermekét váró Ágh-Magyari családhoz került az unitárius közösségbe érkezett első bölcső.

Molnár Melinda

2018. május 28., 19:362018. május 28., 19:36

Vasárnap az adományozó, Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség lelkésze hirdette az igét, majd Sepsiszéki-Nagy Balázs, a Vándorbölcső mozgalom erdélyi meghonosítója lélekhez szólón vallott meggyőződéséről: a

magyar jövő az édesanyák méhében van.

Az örömkönnyeket fakasztó eseménynek volt egy másik érzelmi koronája is: a bölcső érkezésének napján ünnepelte első születésnapját a gyülekezet lelkészének gyermeke, Mátyás.

Fotó: Veres Nándor

A magyar és angol nyelvű istentisztelet után a családjával hét éve Csinódón élő, sepsiszentgyörgyi születésű Sepsiszéki-Nagy Balázs visszaemlékezett, hogy tizennyolc éve néprajzi gyűjtőútja során járt Recsenyéden, és négykötetes székelyföldi monográfiájában egy fejezetet szentelt neki. A Gyarapodó magyarság mozgalom pedig a családja, a nagyobb közösség, illetve saját maga által megtapasztalt imameghallgatások sorának hozadéka. Csodával határos harmadik gyermekük születése is, akinek bölcső is készült. Gondviselésszerű, hogy az asztalosnak beszélt a magyarországi Három Királyfi, Három Királylány mozgalomhoz kapcsolódó vándorbölcsők létéről. Az ajándékba kapott második bölcső indította a gyermekvállalást lelkesítő bölcsővándoroltatást. Azóta már több mint ötvenben ringatóznak hat-hat hónapig a harmadikként, negyedikként érkezett kicsinyek.

Kovács István lelkész álma, hogy az unitárius egyház megalakulásának 450. évében ugyanennyi bölcsőt indítsanak vándorútra. Az elsőt ő maga adományozta: a recsenyédi Ágh-Magyari Kinga második gyermekét ringatja majd benne. Nagy Balázs reméli, hogy ösztönzik azokat, akik gyermeket tudnak vállalni, és vele Jézust is befogadják családjukba.

Összetartozás

Tapasztalata szerint nagy összefogás övezi a Vándorbölcső mozgalmat, és bízik abban is, hogy két év múlva, mire az első bölcsőkben nevelkedettek táboroztathatókká cseperednek, összehívhatja őket Csinódba. Kovács István lelkész tiszta tekintetű, boldog életeket kért Istentől, és sok-sok gyermeket, akiket lelkileg egybekapcsol az összetartozás. A gyülekezetnek és az őket énekkel megajándékozó norvégiaiaknak azt kívánta, mindig ilyen derű legyen az arcukon – nézzenek a bölcsőkre, a jövendőre.