Van igény a kulturális életre Sepsiszentgyörgyön

Többrétegű a sepsiszentgyörgyiek kulturális igénye, van egy réteg, amely igényli a magas kultúrát, és rendszeres fogyasztója is, van akit érdekelnek a kulturális események, de nem mindig sikerül megszólítani, és van egy – sajnos – elég széles réteg, aki semmilyen kulturális megmozduláson nem akar, vagy nem tud részt venni – derült ki a város lakóinak kulturális fogyasztási szokásairól készült felmérésből.

A vizsgálatból ugyanakkor kiderül – olvashatjuk a város honlapján –, hogy a sepsiszentgyörgyiek kedvelik a szabadtéri rendezvényeket: a Szent György Napok és a március 15-ei megemlékezések vannak első helyen, de ismerik a helyi kulturális intézményeket is.

Dr. Carmen Croitoru, a felmérést készítő cég képviselőjeként elmondta, országos viszonylatban nézve nagyon alacsony a városban a manelét kedvelők száma, amit meglepőnek talált. Ugyanakkor elismerően szólt arról, hogy a sepsiszentgyörgyiek körében klasszikus zenére is van igény. Az összesített adatokból az is kiderül, hogy a költségvetésből kultúrára szánt, egy főre eső összeg 302 lej, amely országos szinten az egyik legmagasabb.

Sepsiszentgyörgy kulturális vitalitási mutatója 0,86, az elmúlt években 19 helyet ugrott előre országos szinten, jelenleg a harmadik helyen van Romániában. A szakember azt is elmondta, a kulturális intézmények nagyon rövid idő alatt nagyon sokat fejlődtek, éppen ezért kell változtatniuk a kommunikációs stratégiájukon, javaslata szerint egész fiatal korban kell elkezdeni a kulturális nevelést.

A kulturális igényekkel kapcsolatosan a Székelyhon.ro is megkérdezett néhány sepsiszentgyörgyi lakost, a közművelődéssel foglalkozó 27 éves A. Réka elmondta, véleménye szerint leginkább a mozi hiányzik a sepsiszentgyörgyiek életéből. Réka úgy látja a város kulturális élete fellendülőben van az elmúlt évekhez képest, és a szintentartás is nagy lépést jelentene a városnak. Egy másik városlakó, Andorkó Zoltán, aki egészségügyi munkatársként dolgozik, úgy gondolja, leginkább a vendégszereplések hiányoznak, kevés a külföldi meghívott egy-egy rendezvényre a közeli Brassóhoz képest.

A megkérdezettek között olyan is volt, aki úgy véli, nem a kulturális eseményekkel van gond, hiszen abban bővelkedik a város, hanem a lakossággal. Artem M. László úgy gondolja, a város úgymond szét van esve, nehéz összehozni az embereket, pedig erre lenne a leginkább szükség. Példaként a szilveszteri utcabált említette, ahol bár sok ember jött össze és bulizott, szórakozott együtt, de ez sajnálatos módon a ritka alkalmak egyike volt. Véleménye szerint ugyanakkor a felmérés csak statisztikai adatokat közöl, nem derül ki a kulturális igény, csak az, hogy ki mennyire ismeri a várost és annak kulturális intézményeit. László szerint az is fontos lenne, hogy a színház vezetősége vegye figyelembe az emberek érdeklődését, és olyan, mindenki által ismert darabokat játszanak, melyet szívesen néz a közönség. A 41 éves Burián Zoltán is osztja ezt a véleményt, szerinte olyan darabokat játszanak, melyek nem érdeklik közönség nagy részét, sokkal fontosabb lenne ismert, erdélyi írók színműveit játszani.

Ismerni kell a közönséget, és ennek megfelelően kell a stratégiát is kialakítani – fogalmazott Sztakics Éva alpolgármester, aki úgy vélte, érdemes lenne a szabadtéri eseményekre nagyobb figyelmet fordítani. „A mozi ügyében, reméljük, már idén lesz előrelépés, az elképzelések szerint az Andrei Mureşanu Színház kapná meg a volt Művész mozi székhelyét, de ugyanakkor vetítéseknek is helyet adna az épület. Idén szeretnénk befejezni a stúdióterem építését, amely révén egy újabb kulturális helyszínnel gazdagodna a város” – ismertette az önkormányzat terveit Sztakics Éva, hozzátéve, keresik annak lehetőségét is, hogy külső forrásokat is bevonjanak a kulturális élet finanszírozásába. A felmérést november 20. és december 15. között készítették, 893 személyt kérdeztek meg, a hibahatár 3 százalékos.