
Sztrájkőrségre készülnek a székelyföldi megyékben is a tanügyi szakszervezetek, de van, ahol nehéz megszervezni a tiltakozást. Archív
Fotó: Molnár Zoltán
Elkezdődtek a bérproblémák miatt tiltakozó tanügyi szakszervezetek által bejelentett sztrájkőrségek. Azt még nem tudni, hogy a három székelyföldi megyében mikor kerül sor a prefektusi hivatalok előtti tömeges tiltakozásra. Van, ahol még ennek a megszervezése is bizonytalan.
2023. március 20., 09:352023. március 20., 09:35
Az elmúlt kedden Konstanca, szerdán Ialomiţa és Gorj, csütörtökön pedig Argeş, Buzău, Călăraşi, Dolj és Prahova megyében állt sztrájkőrséget a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet tagjai a prefektusi hivatalok előtt. A bérproblémák miatt tiltakozó érdekvédelmi tömörülések a sztrájknaptár értelmében
Kovászna megyében a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége egyidőben tartaná a prefektusi hivatal előtti tiltakozást a központi régióba tartozó többi megye – Kovászna mellett Hargita, Maros, Brassó és Szeben – szakszervezeti tiltakozásával – közölte megkeresésünkre Nagy Gábor. Az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője szerint folynak az egyeztetések a sztrájkőrség időpontjának az összehangolásáról az említett megyék szakszervezeti vezetőinek egy részével.
Maros megyében március 29-ére szerveznék meg a prefektusi hivatal előtti sztrájkőrséget. Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezet megyei elnöke a Spiru Haret szakszervezet megyei képviselőivel egyeztetve ajánlotta ezt az időpontot a közös tiltakozásra, amelyen terveik szerint összesen mintegy 200 tanügyi dolgozó vesz majd részt.
Hargita megyében még bizonytalan a sztrájkőrség időpontja, illetve még a tiltakozás megszervezése körül is sok a kérdőjel. Póra Fülöp, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, Csík-térségi vezetője már korábban elmondta a Székelyhonnak, hogy majdnem negyven tanintézet-felelős tartozik hozzá, de nem tudná megszervezni, hogy ők egyidőben ott legyenek egy megyeközponti tiltakozáson. Ugyanis az oktatásban dolgozók elégedetlenek, és jó részük támogatja a tiltakozásokat, az azokon való részvételük már korántsem biztos.
A korábbi tapasztalatok alapján ezt erősítette meg Kocs Ilona, a tanügyi szakszervezet megyei, területi vezetője is. Elmondta ugyanakkor, hogy nem szeretnék a közeljövőre időzíteni a sztrájkőrséget, mert
A próbavizsgák után viszont jön a vakáció, így márciusban és áprilisban nem tudják megszervezni a sztrájkőrséget, csak májusban – mondta.
A tanügyi szakszervezetek azért tiltakoznak, mert nem sikerült megoldani a kisegítő személyzet bérproblémáit, azt követelve, hogy ennek a személyzeti kategóriának a fizetését emeljék a 2017/153-as törvény által előírt szintre.
Követelik továbbá, hogy a pedagógusok bérezése progresszív módon, az országos bruttó átlagbér alapján történjen, az általuk betöltött funkció, továbbá a végzettségük, a szolgálati idő és a tanári fokozat függvényében, a bérpótlékokra vonatkozó előírások alkalmazását, az új bértörvényben a tanügyi alkalmazottak megfelelő besorolását, a fizetéseknek az inflációhoz történő éves igazítását, továbbá a nem didaktikai személyzet túlóráinak a kifizetését.
A helyzet megoldása reményében egyébként Kocs Ilona a napokban a széki RMDSZ-hez fordult. Levelében felvázolta az oktatási rendszerben dolgozókat hátrányosan érintő problémákat, egyebek között azt, hogy „a 153/2017-es törvényt minden ágazatban betartották, csak az oktatásban nem”, illetve azt, hogy még az infláció növekedésével megegyező fizetésemeléseket sem kapták meg a tanügyi alkalmazottak. A vezető tisztséget betöltők fizetése nem vonzó, négy éve nem változott, sőt a szabadságukat is megcsonkították – írta levelében.
A szakszervezeti vezetők korábban arról is beszámoltak a Székelyhonnak, hogy
Ám mivel nincs rálátásuk a tanintézetek könyvelésére, és a csak a szóbeli panaszok alapján volt információjuk a problémáról, azt nem tudták megmondani, hány oktatásban dolgozót érintett a bércsökkenés, és hogy az megoldódott-e.
A helyzettel kapcsolatban megkeresésünkre Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, valóban volt néhány bérprobléma, amit az EduSal programfrissítésének a hibája okozott – mint ahogyan ez máskor is előfordul a frissítések alkalmával –, így voltak néhányan, akik két részletben kapták meg a fizetésüket, de senki nem kapott kevesebb fizetést, és már rendeződött minden ilyen jellegű probléma, tehát a gond megoldódott.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!