Kovászna megyében a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége egyidőben tartaná a prefektusi hivatal előtti tiltakozást a központi régióba tartozó többi megye – Kovászna mellett Hargita, Maros, Brassó és Szeben – szakszervezeti tiltakozásával – közölte megkeresésünkre Nagy Gábor. Az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője szerint folynak az egyeztetések a sztrájkőrség időpontjának az összehangolásáról az említett megyék szakszervezeti vezetőinek egy részével.

Maros megyében március 29-ére szerveznék meg a prefektusi hivatal előtti sztrájkőrséget. Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezet megyei elnöke a Spiru Haret szakszervezet megyei képviselőivel egyeztetve ajánlotta ezt az időpontot a közös tiltakozásra, amelyen terveik szerint összesen mintegy 200 tanügyi dolgozó vesz majd részt.

Hargita megyében még bizonytalan a sztrájkőrség időpontja, illetve még a tiltakozás megszervezése körül is sok a kérdőjel. Póra Fülöp, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, Csík-térségi vezetője már korábban elmondta a Székelyhonnak, hogy majdnem negyven tanintézet-felelős tartozik hozzá, de nem tudná megszervezni, hogy ők egyidőben ott legyenek egy megyeközponti tiltakozáson. Ugyanis az oktatásban dolgozók elégedetlenek, és jó részük támogatja a tiltakozásokat, az azokon való részvételük már korántsem biztos.

A korábbi tapasztalatok alapján ezt erősítette meg Kocs Ilona, a tanügyi szakszervezet megyei, területi vezetője is. Elmondta ugyanakkor, hogy nem szeretnék a közeljövőre időzíteni a sztrájkőrséget, mert

A próbavizsgák után viszont jön a vakáció, így márciusban és áprilisban nem tudják megszervezni a sztrájkőrséget, csak májusban – mondta.

Béremeléseket követelnek

A tanügyi szakszervezetek azért tiltakoznak, mert nem sikerült megoldani a kisegítő személyzet bérproblémáit, azt követelve, hogy ennek a személyzeti kategóriának a fizetését emeljék a 2017/153-as törvény által előírt szintre.

Követelik továbbá, hogy a pedagógusok bérezése progresszív módon, az országos bruttó átlagbér alapján történjen, az általuk betöltött funkció, továbbá a végzettségük, a szolgálati idő és a tanári fokozat függvényében, a bérpótlékokra vonatkozó előírások alkalmazását, az új bértörvényben a tanügyi alkalmazottak megfelelő besorolását, a fizetéseknek az inflációhoz történő éves igazítását, továbbá a nem didaktikai személyzet túlóráinak a kifizetését.

Korrigálták a bérszámfejtési program múlt havi hibáit

A helyzet megoldása reményében egyébként Kocs Ilona a napokban a széki RMDSZ-hez fordult. Levelében felvázolta az oktatási rendszerben dolgozókat hátrányosan érintő problémákat, egyebek között azt, hogy „a 153/2017-es törvényt minden ágazatban betartották, csak az oktatásban nem”, illetve azt, hogy még az infláció növekedésével megegyező fizetésemeléseket sem kapták meg a tanügyi alkalmazottak. A vezető tisztséget betöltők fizetése nem vonzó, négy éve nem változott, sőt a szabadságukat is megcsonkították – írta levelében.

A szakszervezeti vezetők korábban arról is beszámoltak a Székelyhonnak, hogy

Ám mivel nincs rálátásuk a tanintézetek könyvelésére, és a csak a szóbeli panaszok alapján volt információjuk a problémáról, azt nem tudták megmondani, hány oktatásban dolgozót érintett a bércsökkenés, és hogy az megoldódott-e.

A helyzettel kapcsolatban megkeresésünkre Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, valóban volt néhány bérprobléma, amit az EduSal programfrissítésének a hibája okozott – mint ahogyan ez máskor is előfordul a frissítések alkalmával –, így voltak néhányan, akik két részletben kapták meg a fizetésüket, de senki nem kapott kevesebb fizetést, és már rendeződött minden ilyen jellegű probléma, tehát a gond megoldódott.