Úzvölgye: állati eredetűek a román katonáknak tulajdonított csontok

Mint a hírügynökség írja, a csontokat a jászvásári Törvényszéki Orvostani Intézet vizsgálta meg; a vizsgálat eredményeiről a moinești-i ügyészség tájékoztatta Árus Zsoltot, a Székely Figyelő Alapítvány elnökét. Árus az egyik közösségi portálon tette közzé az ügyészség válaszát. Az úzvölgyi katonatemetőben több román nacionalista megmozdulást is szervező Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Tîrnoveanu tavaly szeptember 23-án jelentette be, hogy

Vasile Boboc fémdetektoros kincskereső a katonatemető közvetlen közelében egy, az első világháborúban elesett román katona csontjait és fegyverzetét találta meg. Ezt a román nacionalista szervezetek a 150., Úzvölgyében eltemetett román hős maradványainak tekintették.

Erre hivatkozva vonultak 150 fáklyával a temetőbe október 25-én, a román hadsereg napján.

Árus Zsolt az MTI-nek elmondta: román állami intézmények sorát kereste meg az ügy kapcsán közérdekű adatigénylési kéréssel. A katasztrófavédelem illetékesei azonnal megerősítették, hogy talált lőszereket szállítottak el a helyszínről.

A csontok állati eredetét igazoló hivatalos értesítés hétfőn érkezett.

Árus egyértelmű félrevezetésnek nevezte a román katona maradványainak a megtalálására vonatkozó bejelentést, és mérlegelendőnek tartotta, hogy érdemes-e feljelentést tenni az ügyben. Az úzvölgyi katonatemető ügyét felkaroló román nacionalista szervezetek és a temetőt saját közvagyonaként telekkönyveztető Dormánfalva önkormányzata figyelmen kívül hagyta az illetékes román hatóságnak az álláspontját a temetőben nyugvó román katonákról.

A bukaresti védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy

nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Dormánfalva polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben.

A hatóság állítása szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Comănești (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A védelmi tárca honlapján elérhető összegzés, amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták, 11, Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést.

Az egyik melléklet hét, románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza.

A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy

a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok.

Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy orosz volt. Dormánfalva  önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több pernek a tárgyát képezi.

Elfoglalták az úzvölgyi sírkertet, ünnepeltek a románok

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.