Csíkszék
Udvarhelyszék
Marosszék
Gyergyószék
Háromszék

Üvegvisszaváltás: sok még a kérdőjel

Bíró Blanka 2019. március 14., 09:12 utolsó módosítás: 2019. március 14., 09:15
HIRDETÉS

Március 31-étől érvénybe lép a 2018. évi 74-es sürgősségi kormányrendelet, amely a korábbi, a hulladékkezelési rendszert szabályozó, valamint a  csomagolóanyagokra vonatkozó jogszabályokat egészíti ki és módosítja. Ebben 50 banis betétdíjat szabnak meg a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagokra, tehát az üveget is vissza lehet majd váltani. A betétdíjat feltüntetik a vásárlási nyugtán, majd annak alapján a pénzt visszakérheti a vásárló, amikor az üveget visszaviszi.

Ismét üvegekkel csörömpölő szatyorral lehet menni vásárolni? Képünk illusztráció Fotó: 123RF

Az új jogszabályban az áll, hogy a kereskedők kötelesek tájékoztatni a vásárlót a betétdíjról, a visszaváltási rendszerről.

A betétdíjat kötelesek visszaadni a nyugta alapján, ha a csomagolóanyag, vagyis az üveg kifogástalan, újra felhasználható állapotban van.

A termelőket arra kötelezik, hogy tüntessék fel a címkén az „újrafelhasználható csomagolóanyag” feliratot. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-jéig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal kell növelniük.

Az új törvény megvan, ám még nem jelent meg a részletekre kitérő alkalmazási módszertan – mutatott rá megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ parlamenti képviselője, volt környezetvédelmi miniszter kifejtette, továbbra is fenntartásaik vannak, mert a jogszabály számos területen módosítja a hulladékgazdálkodás rendszerét, új felelősségeket határoz meg az önkormányzatoknak, a hulladékgazdálkodási vállalatoknak, és a gyártók segítségére létrehozott felelősség-átvállalási szervezeteknek (OTR) is.

A piacról érkező visszajelzések alapján felemás a hangulat, vannak szereplők, akik szerint teljesíthetők az előírások, de olyanok is, akik azt mondják, nem. Egyelőre visszafogott vagyok, látnunk kell, miként működik a rendszer a gyakorlatban

– részletezte a politikus.

Korodi Attila rámutatott, rövid távon nem optimista, de abban bízik, hogy 2020-ig a helyzet rendeződik.

A törvényben vannak jó elemek, ilyen az üvegvisszaváltásra vonatkozó rész, ami közvetlenül a vásárlókat érinti, ám a mögötte lévő átvételi és kifizetési rendszerek működtetése pontos módszertan hiányában nehézkes lehet.

Korodi Attila úgy véli, az üzletek megoldják a visszaváltást, hiszen az már kisebb mértékben ugyan, de a sörgyártók esetében működik.

Nehezen kivitelezhető a rendszer beindítása, mint a többi hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabály gyakorlati alkalmazása is – mondta el lapunknak Máthé László a Kovászna megyei Tega Rt. köztisztasági vállalat igazgatója. Kifejtette, az új rendelkezésre az üzleteknek és a gyártóknak kell rákészülniük, ám a gyakorlati alkalmazásban több „botlasztó” tényező is van. Például

a boltoknak a könyvelésben is meg kell oldaniuk, hogy bekerül egy összeg, ezúttal a betétdíj, majd az ki is kerül onnan, amikor visszafizetik a vásárlónak.

A hulladéklerakókat, a felelősség-átvállalási szervezeteket (OTR) ez a rendszer tulajdonképpen ki kellene kerülje, az üveg visszajut a gyártóhoz, kimossák, és újra felhasználják, vázolta a forgatókönyvet az igazgató. Kifejtette, a törvény számos eleme alkalmazhatatlan, például a környezetvédelmi minisztérium nem szabályozta le, hogy ettől az évtől kinek miként kell számlázni az összegyűlt nagy mennyiségű szelektív hulladékra, holott már eltelt két és fél hónap. „Nem tudjuk, hogy a hulladékbegyűjtő vagy a lerakó kell számlázzon a felelősség-átvállalási szervezeteknek (OTR), negyedévente számlázunk, és mégis évente egyszer fizetnek. Így nem tudunk egyről a kettőre lépni” – mondta Máthé László.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS