
Nem sok: 0,98 és 25,2 százalék között mozog az újrahasznosítás aránya a Hargita megyei településeken
Fotó: Gergely Imre
Nagyon messze elmarad az előírttól a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében. Az újrahasznosítás mértéke a közeljövőben ugyan jelentősen növekedhet, de akár még az eddiginél is jobban lelassulhat, két fontos tényezőtől függően.
2025. január 07., 11:122025. január 07., 11:12
2018-tól kezdődően minden évben ellenőrzést végez az önkormányzatok esetében a környezetőrség a szelektív hulladékgyűjtésre és újrahasznosításra vonatkozó európai uniós követelmények betartását vizsgálva, amelyek évről-évre egyre nagyobb arányú újrahasznosítást írnak elő.
A környezetőrség által 2024 decemberében befejezett ellenőrzések eredménye szerint Hargita megyében egyetlen önkormányzat sem teljesítette az említett követelményt, sőt, a legtöbb településen az újrahasznosítás mértéke nagyon messze elmarad az említett 55 százalékos aránytól. A Hargita megyei átlag mindössze 9,1 százalékos – tudtuk meg a legfrissebb eredményt Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség főbiztosától.
Az újrahasznosítás mértékét tekintve óriási különbségek vannak a települések között, derül ki az ellenőrzés eredményeiből. A legjobb aránnyal – 25,26 százalékkal – Korond büszkélkedhet Hargita megyében, de Szentegyháza is jól áll a maga 21 százalékával, a harmadik helyen pedig Borszéket és Galócást találjuk 20-20 százalékkal.
Fotó: Haáz Vince
A sor végén Szentábrahám áll 0,98 százalékos újrahasznosítási aránnyal, Csíkszentgyörgy 1,2 százalékkal, Balánbánya 1,39-cel, valamint Parajd 1,57 százalékkal. Változó képet mutatnak a megye nagyobb városaiban mért adatok is:
– sorolta Balla Izabella. A megyei környezetőrség vezetőjétől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a gyengén teljesítő települések többségén nemcsak az újrahasznosítás aránya alacsony, hanem a szelektíven gyűjtött hulladéké is.
Az ellenőrzés eredményének az értelmezéséhez fontos tudni, hogy ezek az utolsó teljes év, tehát a 2023-as esztendő adatai. A Gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ viszont 2024 elején kezdte meg működését.
Fotó: Gergely Imre
A hulladéklerakás, valamint a megyében szelektíven összegyűjtött hulladék kezelése már ott történik, viszont ennek az eredménye majd csak a 2025-ös ellenőrzések adataiban fog látszani – hangsúlyozta a szakhatóság vezetője, megjegyezve, mivel a központ még nem működött,
Ehhez egyes településeket hozzájárultak kisebb hulladékgyűjtő cégek is, azok ugyanis értékesítik az általuk összegyűjtött hulladék jelentős részét.
Nagy jelentősége van ugyanakkor a zöldhulladék komposztálásának is, hiszen az nagy mennyiségű minden településen. Ha viszont az önkormányzat nem tudja igazolni, hogy az komposztálásra került, akkor a háztartási szeméthez, tehát a nem újrahasznosított hulladékhoz kell számolni a zöldhulladékot.
„Már csak azért is, mert a szelektíven gyűjtött hulladékot kezelik. Elég nagy mennyiség fog majd szerintem újrahasznosításra kerülni. Nagyon remélem, hogy az már jócskán meg fog látszani a megyei adatokon. Ugyanakkor, gondolom, hogy az integrált hulladékgazdálkodási társulás is kampányokat fog szervezni. Jó lenne, hogy neveljék egy picit a lakosságot, és az önkormányzatok is” – fogalmazott Balla Izabella, kérdésünkre megerősítve, hogy a lakossági hozzáállásnak is javulnia kellene.
Noha az integrált hulladékgazdálkodási központnak köszönhetően jó esély van arra, hogy a 2025-ös ellenőrzések eredménye már lényegesen jobb legyen Hargita megyében – azaz jelentősen nőjön a hulladék-újrahasznosítási arány –, egy másik tényező jócskán visszavetheti ezt a tendenciát.
Lévén, hogy a 2024 decemberében befejeződött ellenőrzések eredménye a 2023-as adatokat tartalmazza, azokban még nem mutatkozik meg a betétdíjas visszaváltási rendszer elindulása, hiszen az 2024 elején történt, a következő éves ellenőrzés számai viszont már tükrözni fogják azt, hogy kikerültek az egyenletből a betétdíjas csomagolóanyagok – magyarázta a megyei környezetőrség vezetője.
Fotó: Pinti Attila
Balla Izabella kérdésünkre elmondta azt is, hogy 2023-ban 27 önkormányzatot bírságoltak meg a rossz újrahasznosítási arány miatt, 2024-ben viszont, másra koncentráltak.
Az alacsony újrahasznosítási arány miatti bírságoktól ezúttal amiatt is eltekintettek, mert a vonatkozó törvény értelmében fél éven belül kell kiróják a bírságot, de az nem egyértelmű, hogy mikortól kell datálni ezt az időszakot, így fellebbezés esetén megtörténhet, hogy elveszítik a pert. Továbbá nemcsak a nyers számok a fontosak, hanem az is, hogy egy önkormányzat mennyire törekszik arra, hogy javítson az újrahasznosítási arányán – mondta Balla Izabella.
Nicușor Dan román államfő szombaton azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy egy Geran-2 típusú orosz drón csapódott be pénteken a galaci tömbházba, amely az ukrán Reni kikötő elleni támadással összefüggő incidens nyomán jutott Románia területére.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Jim Risch republikánus szenátor elítélte szombaton Oroszországot, amiért „felelőtlenül megsértette Románia légterét”.
Az eső sem tántorította el a híveket: több százan gyűltek össze vasárnap délután Büdösfürdőn, ahol Kovács Gergely érsek megáldotta a teljesen újjáépített Boldogságos Szűz Mária Királynő kápolnát, a közösségi összefogás jelképeként.
Habos, fehéres szennyeződést jelent meg vasárnap délután a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi városi parkhoz közeli szakaszán – a helyi rendőrség vizsgálódik az ügyben.
Először szerveztek gyerek- és családnapot vasárnap Nagygalambfalván, amit egyebek mellett egy új játszótér és egy lépcsős vízesés felavatásával ünnepeltek meg. A sátrak között sétálva mindenki kedvére nassolhatott és programokból sem volt hiány.
A dohányzás továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kockázat, az új termékek népszerűsége a fiatalok körében pedig különösen aggasztó.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Erős szélre, légköri instabilitásra és jelentős csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnapra az ország több régiójára az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Duna-ház, a Duna Napok lelki kincseket adott a torockói, erdélyi magyarságnak, ezért – ha már „megkóstoltatták” velük – senki ne vegye el tőlük az összetartozás érzését – kérte Csécs Márton Lőrinc torockói unitárius lelkész szombaton Torockón.
Nicușor Dan szombaton a Románia Csillaga érdemrend nagykereszt fokozatával tüntette ki Nadia Comăneci-t a Cotroceni-palotában.
szóljon hozzá!