
Nem sok: 0,98 és 25,2 százalék között mozog az újrahasznosítás aránya a Hargita megyei településeken
Fotó: Gergely Imre
Nagyon messze elmarad az előírttól a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében. Az újrahasznosítás mértéke a közeljövőben ugyan jelentősen növekedhet, de akár még az eddiginél is jobban lelassulhat, két fontos tényezőtől függően.
2025. január 07., 11:122025. január 07., 11:12
2018-tól kezdődően minden évben ellenőrzést végez az önkormányzatok esetében a környezetőrség a szelektív hulladékgyűjtésre és újrahasznosításra vonatkozó európai uniós követelmények betartását vizsgálva, amelyek évről-évre egyre nagyobb arányú újrahasznosítást írnak elő.
A környezetőrség által 2024 decemberében befejezett ellenőrzések eredménye szerint Hargita megyében egyetlen önkormányzat sem teljesítette az említett követelményt, sőt, a legtöbb településen az újrahasznosítás mértéke nagyon messze elmarad az említett 55 százalékos aránytól. A Hargita megyei átlag mindössze 9,1 százalékos – tudtuk meg a legfrissebb eredményt Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség főbiztosától.
Az újrahasznosítás mértékét tekintve óriási különbségek vannak a települések között, derül ki az ellenőrzés eredményeiből. A legjobb aránnyal – 25,26 százalékkal – Korond büszkélkedhet Hargita megyében, de Szentegyháza is jól áll a maga 21 százalékával, a harmadik helyen pedig Borszéket és Galócást találjuk 20-20 százalékkal.
Fotó: Haáz Vince
A sor végén Szentábrahám áll 0,98 százalékos újrahasznosítási aránnyal, Csíkszentgyörgy 1,2 százalékkal, Balánbánya 1,39-cel, valamint Parajd 1,57 százalékkal. Változó képet mutatnak a megye nagyobb városaiban mért adatok is:
– sorolta Balla Izabella. A megyei környezetőrség vezetőjétől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a gyengén teljesítő települések többségén nemcsak az újrahasznosítás aránya alacsony, hanem a szelektíven gyűjtött hulladéké is.
Az ellenőrzés eredményének az értelmezéséhez fontos tudni, hogy ezek az utolsó teljes év, tehát a 2023-as esztendő adatai. A Gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ viszont 2024 elején kezdte meg működését.
Fotó: Gergely Imre
A hulladéklerakás, valamint a megyében szelektíven összegyűjtött hulladék kezelése már ott történik, viszont ennek az eredménye majd csak a 2025-ös ellenőrzések adataiban fog látszani – hangsúlyozta a szakhatóság vezetője, megjegyezve, mivel a központ még nem működött,
Ehhez egyes településeket hozzájárultak kisebb hulladékgyűjtő cégek is, azok ugyanis értékesítik az általuk összegyűjtött hulladék jelentős részét.
Nagy jelentősége van ugyanakkor a zöldhulladék komposztálásának is, hiszen az nagy mennyiségű minden településen. Ha viszont az önkormányzat nem tudja igazolni, hogy az komposztálásra került, akkor a háztartási szeméthez, tehát a nem újrahasznosított hulladékhoz kell számolni a zöldhulladékot.
„Már csak azért is, mert a szelektíven gyűjtött hulladékot kezelik. Elég nagy mennyiség fog majd szerintem újrahasznosításra kerülni. Nagyon remélem, hogy az már jócskán meg fog látszani a megyei adatokon. Ugyanakkor, gondolom, hogy az integrált hulladékgazdálkodási társulás is kampányokat fog szervezni. Jó lenne, hogy neveljék egy picit a lakosságot, és az önkormányzatok is” – fogalmazott Balla Izabella, kérdésünkre megerősítve, hogy a lakossági hozzáállásnak is javulnia kellene.
Noha az integrált hulladékgazdálkodási központnak köszönhetően jó esély van arra, hogy a 2025-ös ellenőrzések eredménye már lényegesen jobb legyen Hargita megyében – azaz jelentősen nőjön a hulladék-újrahasznosítási arány –, egy másik tényező jócskán visszavetheti ezt a tendenciát.
Lévén, hogy a 2024 decemberében befejeződött ellenőrzések eredménye a 2023-as adatokat tartalmazza, azokban még nem mutatkozik meg a betétdíjas visszaváltási rendszer elindulása, hiszen az 2024 elején történt, a következő éves ellenőrzés számai viszont már tükrözni fogják azt, hogy kikerültek az egyenletből a betétdíjas csomagolóanyagok – magyarázta a megyei környezetőrség vezetője.
Fotó: Pinti Attila
Balla Izabella kérdésünkre elmondta azt is, hogy 2023-ban 27 önkormányzatot bírságoltak meg a rossz újrahasznosítási arány miatt, 2024-ben viszont, másra koncentráltak.
Az alacsony újrahasznosítási arány miatti bírságoktól ezúttal amiatt is eltekintettek, mert a vonatkozó törvény értelmében fél éven belül kell kiróják a bírságot, de az nem egyértelmű, hogy mikortól kell datálni ezt az időszakot, így fellebbezés esetén megtörténhet, hogy elveszítik a pert. Továbbá nemcsak a nyers számok a fontosak, hanem az is, hogy egy önkormányzat mennyire törekszik arra, hogy javítson az újrahasznosítási arányán – mondta Balla Izabella.
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.
Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
szóljon hozzá!