
Fotó: Gergely Imre
Kétezer sebes pisztrángot telepítettek csütörtökön a Békény-patak felső szakaszának vizébe a gyergyószentmiklósi Dianim egyesület természetvédelmi projektjének köszönhetően. A kezdeményezők remélik, hogy a tiszta, oxigéndús hegyi patakokat kedvelő halfaj újra benépesíti egykori élőhelyét.
2021. október 28., 18:392021. október 28., 18:39
2021. október 28., 21:002021. október 28., 21:00
Az elmúlt hónapokban a patak Gyergyószentmiklós feletti szakaszán húsz zúgót, azaz kis vízesést alakítottak ki a mederbe helyezett fatörzsekből. Ezek a fakitermelések okozta zavarosságot, hordalékot fel tudják fogni, némileg csillapítják a patak sebességét, ugyanakkor búvóhelyet, nyugalmat kínálnak a pisztrángoknak, és oxigénnel is dúsul a víz – magyarázta dr. Farkas Attila, a Dianim egyesület titkára, a projekt tudományos koordinátora. A kezdeményezés most érte el a célját,
Fotó: Gergely Imre
A gyergyói civil szervezet által kigondolt projektet a bukaresti kormány főtitkárságán belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztály karolta fel, és adta hozzá a finanszírozást. Ennek vezetője, Borbély László államtanácsos a békényfői helyszínen rámutatott, ez a projekt is jó példa arra, hogy
A pisztráng-visszatelepítés révén a gyergyószentmiklósiak tisztább vizet ihatnak, és a térségben a biodiverzitás is növekszik – mondta el Borbély László
Fotó: Gergely Imre
Farkas Attila rámutatott, éppen hét hónapja annak, hogy március 28-án kezdeményezésük megkapta a vízügyi hatóság jóváhagyását, majd amikor minden más engedélyt is beszereztek, megkötötték a szükséges partnerségi szerződéseket, akkor fordultak támogatásért, amit a Fenntartható Fejlődés Főosztálynál találtak meg.
A zúgók kiépítése és a haltelepítés a vízügy útmutatásai mellett történhetett meg, a kezdeményezés pedig egy mintaprogramnak is tekinthető, amelyhez hasonlókat a remények szerint máshol is megvalósítanak.
Fotó: Gergely Imre
A Dianim egyesület tagjai a továbbiakban is figyelik a sikaszói neveldéből a Békénybe költöztetett pisztrángivadékok életét, a populáció fejlődését, és
Jövőre pedig újabb zúgók építését és haltelepítéseket terveznek – közölte Veress Csaba, az egyesület elnöke.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!