Újabb övön aluli ütés készül?

Az előkészített rendelet szövege szerint mindössze a „magánok”, azaz magánszemélyek és közbirtokosságok, vagy ezek egyesülete adhatná át a vadásztatási jogot az erre szakosodott egyesületeknek, s így automatikusan kizárnák az önkormányzatok társulását a kezdeményezéshez; illetve a tulajdonosok a kataszteri hivatal által kiadott hivatalos okmánnyal kell igazolják területük hovatartozását.

Minderről ifj. Rancz Sándor, a Katrosa Egyesület alelnöke tájékoztatott. Elmondása szerint egyesületüket – amely mögött mintegy harmincezer magánszemély, önkormányzat és közbirtokosság áll – a célból hozták létre, hogy a novemberben esedékes, tíz évenként megszervezett vadászati alap elosztás kérdését helyi szinten oldhassák meg, anélkül, hogy idegenek jelennének meg Háromszéken, akik kényük-kedvük szerint rendelkeznének a vadállomány sorsáról. A vadásztatás helyi szinten való rendezésében országos viszonylatban nem a háromszékiek lennének az úttörők, mert a 2006/407-es vadásztörvény értelmében voltak korábbi kezdeményezők. Több példa is van arra, hogy a vadászterületek kérdése helyi  szinten megoldott, pl.: a Beszterce-Naszód megyei Ursul Brun Egyesület gazdálja a Formaia vadászterületet, vagy a Fehér megyei Muntele Mare Egyesület a Posaga vadászterületet.

A miniszteri rendelet előkészítése előtt nálunk is minden jó úton haladt: lassú munkával sikerült minden egyes településen az érvényben levő törvény előírásainak úgy megfelelni, hogy az erdőtulajdonosok (önkormányzatok, közbirtokosságok és magánszemélyek) 51 százaléka társuljon az egyesületükhöz, ami majd a vadászat kérdését rendezné. A határozattervezet azonban mindent felboríthat. Valószínű, hogy kemény lobbi van a háttérben annak érdekében, hogy ezt a kezdeményezést megtorpedózzák, és ifj. Rancz Sándor szerint ebben oroszlánrészt vállalt Kelemen Attila, Maros megyei RMDSZ-es képviselő, aki egyben a Nemzeti Vadásztanács tagja, illetve az Országos Vadásztársaság alelnöke. Ifj. Rancz Sándor a Sepsiszentgyörgyön –  közbirtokossági elnökök és a magánerdészetek érdekképviseletének jelenlétében –  megtartott gyűlést követően kívánt reflektálni a kérdésre. Elmondása szerint a Nemzeti Vadásztanács valójában családi vállalkozásnak is tekinthető, ugyanis a vezetőtanácsban a képviselőn kívül annak fia, Kelemen Márton is benne van, „akinek ornitológus szakemberként nem sok köze van az erdészet és a vadásztatás kérdéséhez\".

A Katrosa Egyesület alelnöke elmondta: beadványt juttattak el Borbély László miniszterhez, s több indokot is felhoztak annak érdekében, hogy a rendeletet ne írja alá. A kezdeményezésüket több más egyesület és társulás támogatja, amelyek meglátása szerint valójában egy burkolt újraállamosítás előkészítése van folyamatban, s a fő cél, hogy felső érdekek érvényesüljenek a helyiekkel szemben. A háromszékiek beadványával az egyesületi alelnök elmondása szerint Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök, Olosz Gergely képviselő és Albert Álmos szenátor is egyetértett.