
Fotó: Veres Nándor
Közös küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vasárnap Csíkszeredában, ahol Mezei János és Csomortányi István pártelnökök is felszólaltak, megerősítve az egyesülés szükségességét.
2022. július 17., 17:542022. július 17., 17:54
2022. július 18., 13:022022. július 18., 13:02
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett kongresszust az MPP és az EMNP. Mezei János, a polgári párt elnöke beszédében visszatekintett a politikai alakulat kezdeti éveire, az elődpárt Magyar Polgári Szövetség időszakára, majd – a visszatekintést lezárva – úgy folytatta: „Most ismét elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amikor döntenünk kell. Megoldást kell találnunk az előttünk álló problémára. Ez a probléma nem más, mint a szabadságunk és önkifejezésünk eltiprása, tenni akarásunk megtörése. Útjaink egyesítésével és az elmúlt időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és ismét vállat vállnak vetve készülhetünk fel az előttünk lévő kihívásokra”.
Hozzátette:
A pártelnök ezt követően kiállt az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása, az EMNP és az MPP egyesülése mellett.
Csomortányi István, a néppárt elnöke megerősítette az egyesülés szükségességét. „Két éven belül másodjára szervezünk olyan küldöttgyűlést, amelynek feladata az, hogy hivatalosan is véglegesítse a két párt közös útját. Hogyha a bukaresti bíróságok egy teljesen világos, döntő és elsöprő többsége által hitelesített döntése a pártfúziót elutasította, akkor az nem lehet véletlen. És ha nem véletlen, akkor ez a helyes út. Ha ez a helyes út, akkor addig kell menni, amíg sikerülni fog.
– érvelt.
A pártelnök ezután az ukrajnai háborúval kapcsolatban bírálta az Európai Unió közigazgatását, az Európai Bizottságot, majd a román parlament kissebségekhez való viszonyulását és a népszámlálás szervezésének módját is.
Az elmúlt három évtizednek az eredménye az, hogy az 1992-ben hivatalosan megszámlált 1,2 millió magyarhoz képest most azért küzdünk állítólag, hogy egymillió fölött mutassák ki a magyarság lélekszámát Erdélyben és Partiumban. Ez nem csak botrány. Ez olyan szintű veszteség, ami miatt egyértelmű változásra van szükség” – jelentette ki. A két párt egyesülésének bejegyzését a bíróság múlt év decemberében utasította el, a pártok azonban kitartanak az egyesülés mellett.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
2 hozzászólás