
Fotó: Veres Nándor
Közös küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vasárnap Csíkszeredában, ahol Mezei János és Csomortányi István pártelnökök is felszólaltak, megerősítve az egyesülés szükségességét.
2022. július 17., 17:542022. július 17., 17:54
2022. július 18., 13:022022. július 18., 13:02
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett kongresszust az MPP és az EMNP. Mezei János, a polgári párt elnöke beszédében visszatekintett a politikai alakulat kezdeti éveire, az elődpárt Magyar Polgári Szövetség időszakára, majd – a visszatekintést lezárva – úgy folytatta: „Most ismét elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amikor döntenünk kell. Megoldást kell találnunk az előttünk álló problémára. Ez a probléma nem más, mint a szabadságunk és önkifejezésünk eltiprása, tenni akarásunk megtörése. Útjaink egyesítésével és az elmúlt időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és ismét vállat vállnak vetve készülhetünk fel az előttünk lévő kihívásokra”.
Hozzátette:
A pártelnök ezt követően kiállt az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása, az EMNP és az MPP egyesülése mellett.
Csomortányi István, a néppárt elnöke megerősítette az egyesülés szükségességét. „Két éven belül másodjára szervezünk olyan küldöttgyűlést, amelynek feladata az, hogy hivatalosan is véglegesítse a két párt közös útját. Hogyha a bukaresti bíróságok egy teljesen világos, döntő és elsöprő többsége által hitelesített döntése a pártfúziót elutasította, akkor az nem lehet véletlen. És ha nem véletlen, akkor ez a helyes út. Ha ez a helyes út, akkor addig kell menni, amíg sikerülni fog.
– érvelt.
A pártelnök ezután az ukrajnai háborúval kapcsolatban bírálta az Európai Unió közigazgatását, az Európai Bizottságot, majd a román parlament kissebségekhez való viszonyulását és a népszámlálás szervezésének módját is.
Az elmúlt három évtizednek az eredménye az, hogy az 1992-ben hivatalosan megszámlált 1,2 millió magyarhoz képest most azért küzdünk állítólag, hogy egymillió fölött mutassák ki a magyarság lélekszámát Erdélyben és Partiumban. Ez nem csak botrány. Ez olyan szintű veszteség, ami miatt egyértelmű változásra van szükség” – jelentette ki. A két párt egyesülésének bejegyzését a bíróság múlt év decemberében utasította el, a pártok azonban kitartanak az egyesülés mellett.
A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Nagyszabású tiltakozást tart szerdán az új bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tanügyi érdekvédelem törekvéseit azonban több kedvezőtlen tényező is akadályozza.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
2 hozzászólás