
Fotó: Veres Nándor
Közös küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vasárnap Csíkszeredában, ahol Mezei János és Csomortányi István pártelnökök is felszólaltak, megerősítve az egyesülés szükségességét.
2022. július 17., 17:542022. július 17., 17:54
2022. július 18., 13:022022. július 18., 13:02
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett kongresszust az MPP és az EMNP. Mezei János, a polgári párt elnöke beszédében visszatekintett a politikai alakulat kezdeti éveire, az elődpárt Magyar Polgári Szövetség időszakára, majd – a visszatekintést lezárva – úgy folytatta: „Most ismét elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amikor döntenünk kell. Megoldást kell találnunk az előttünk álló problémára. Ez a probléma nem más, mint a szabadságunk és önkifejezésünk eltiprása, tenni akarásunk megtörése. Útjaink egyesítésével és az elmúlt időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és ismét vállat vállnak vetve készülhetünk fel az előttünk lévő kihívásokra”.
Hozzátette:
A pártelnök ezt követően kiállt az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása, az EMNP és az MPP egyesülése mellett.
Csomortányi István, a néppárt elnöke megerősítette az egyesülés szükségességét. „Két éven belül másodjára szervezünk olyan küldöttgyűlést, amelynek feladata az, hogy hivatalosan is véglegesítse a két párt közös útját. Hogyha a bukaresti bíróságok egy teljesen világos, döntő és elsöprő többsége által hitelesített döntése a pártfúziót elutasította, akkor az nem lehet véletlen. És ha nem véletlen, akkor ez a helyes út. Ha ez a helyes út, akkor addig kell menni, amíg sikerülni fog.
– érvelt.
A pártelnök ezután az ukrajnai háborúval kapcsolatban bírálta az Európai Unió közigazgatását, az Európai Bizottságot, majd a román parlament kissebségekhez való viszonyulását és a népszámlálás szervezésének módját is.
Az elmúlt három évtizednek az eredménye az, hogy az 1992-ben hivatalosan megszámlált 1,2 millió magyarhoz képest most azért küzdünk állítólag, hogy egymillió fölött mutassák ki a magyarság lélekszámát Erdélyben és Partiumban. Ez nem csak botrány. Ez olyan szintű veszteség, ami miatt egyértelmű változásra van szükség” – jelentette ki. A két párt egyesülésének bejegyzését a bíróság múlt év decemberében utasította el, a pártok azonban kitartanak az egyesülés mellett.
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton visszahozták az országba, a rendőrök az Otopeni repülőtéren vették át, hogy három társával együtt börtönbe szállítsák.
Két ezüst minősítést hozott a svájci nemzetközi sajtversenyről a Caritas Vidékfejlesztés Pricske nevű sajtja. Bronz minősítéssel értékelték a nyárádszeredai Gabriella, illetve az újtusnádi Bömbi tejfeldolgozó egy-egy készítményét is.
Az alkotmánybíróság 2026. január 21-én tárgyalja az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyet az államelnök kérésére a parlament újból megvitatott.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést.
2 hozzászólás