
Fotó: Veres Nándor
Közös küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vasárnap Csíkszeredában, ahol Mezei János és Csomortányi István pártelnökök is felszólaltak, megerősítve az egyesülés szükségességét.
2022. július 17., 17:542022. július 17., 17:54
2022. július 18., 13:022022. július 18., 13:02
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett kongresszust az MPP és az EMNP. Mezei János, a polgári párt elnöke beszédében visszatekintett a politikai alakulat kezdeti éveire, az elődpárt Magyar Polgári Szövetség időszakára, majd – a visszatekintést lezárva – úgy folytatta: „Most ismét elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amikor döntenünk kell. Megoldást kell találnunk az előttünk álló problémára. Ez a probléma nem más, mint a szabadságunk és önkifejezésünk eltiprása, tenni akarásunk megtörése. Útjaink egyesítésével és az elmúlt időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és ismét vállat vállnak vetve készülhetünk fel az előttünk lévő kihívásokra”.
Hozzátette:
A pártelnök ezt követően kiállt az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása, az EMNP és az MPP egyesülése mellett.
Csomortányi István, a néppárt elnöke megerősítette az egyesülés szükségességét. „Két éven belül másodjára szervezünk olyan küldöttgyűlést, amelynek feladata az, hogy hivatalosan is véglegesítse a két párt közös útját. Hogyha a bukaresti bíróságok egy teljesen világos, döntő és elsöprő többsége által hitelesített döntése a pártfúziót elutasította, akkor az nem lehet véletlen. És ha nem véletlen, akkor ez a helyes út. Ha ez a helyes út, akkor addig kell menni, amíg sikerülni fog.
– érvelt.
A pártelnök ezután az ukrajnai háborúval kapcsolatban bírálta az Európai Unió közigazgatását, az Európai Bizottságot, majd a román parlament kissebségekhez való viszonyulását és a népszámlálás szervezésének módját is.
Az elmúlt három évtizednek az eredménye az, hogy az 1992-ben hivatalosan megszámlált 1,2 millió magyarhoz képest most azért küzdünk állítólag, hogy egymillió fölött mutassák ki a magyarság lélekszámát Erdélyben és Partiumban. Ez nem csak botrány. Ez olyan szintű veszteség, ami miatt egyértelmű változásra van szükség” – jelentette ki. A két párt egyesülésének bejegyzését a bíróság múlt év decemberében utasította el, a pártok azonban kitartanak az egyesülés mellett.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
Medve jelenléte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a csíkszeredaiakat kedd este.
2 hozzászólás