
Fotó: Veres Nándor
Közös küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vasárnap Csíkszeredában, ahol Mezei János és Csomortányi István pártelnökök is felszólaltak, megerősítve az egyesülés szükségességét.
2022. július 17., 17:542022. július 17., 17:54
2022. július 18., 13:022022. július 18., 13:02
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett kongresszust az MPP és az EMNP. Mezei János, a polgári párt elnöke beszédében visszatekintett a politikai alakulat kezdeti éveire, az elődpárt Magyar Polgári Szövetség időszakára, majd – a visszatekintést lezárva – úgy folytatta: „Most ismét elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amikor döntenünk kell. Megoldást kell találnunk az előttünk álló problémára. Ez a probléma nem más, mint a szabadságunk és önkifejezésünk eltiprása, tenni akarásunk megtörése. Útjaink egyesítésével és az elmúlt időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és ismét vállat vállnak vetve készülhetünk fel az előttünk lévő kihívásokra”.
Hozzátette:
A pártelnök ezt követően kiállt az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása, az EMNP és az MPP egyesülése mellett.
Csomortányi István, a néppárt elnöke megerősítette az egyesülés szükségességét. „Két éven belül másodjára szervezünk olyan küldöttgyűlést, amelynek feladata az, hogy hivatalosan is véglegesítse a két párt közös útját. Hogyha a bukaresti bíróságok egy teljesen világos, döntő és elsöprő többsége által hitelesített döntése a pártfúziót elutasította, akkor az nem lehet véletlen. És ha nem véletlen, akkor ez a helyes út. Ha ez a helyes út, akkor addig kell menni, amíg sikerülni fog.
– érvelt.
A pártelnök ezután az ukrajnai háborúval kapcsolatban bírálta az Európai Unió közigazgatását, az Európai Bizottságot, majd a román parlament kissebségekhez való viszonyulását és a népszámlálás szervezésének módját is.
Az elmúlt három évtizednek az eredménye az, hogy az 1992-ben hivatalosan megszámlált 1,2 millió magyarhoz képest most azért küzdünk állítólag, hogy egymillió fölött mutassák ki a magyarság lélekszámát Erdélyben és Partiumban. Ez nem csak botrány. Ez olyan szintű veszteség, ami miatt egyértelmű változásra van szükség” – jelentette ki. A két párt egyesülésének bejegyzését a bíróság múlt év decemberében utasította el, a pártok azonban kitartanak az egyesülés mellett.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
2 hozzászólás