
Fotó: Veres Nándor
Közös küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vasárnap Csíkszeredában, ahol Mezei János és Csomortányi István pártelnökök is felszólaltak, megerősítve az egyesülés szükségességét.
2022. július 17., 17:542022. július 17., 17:54
2022. július 18., 13:022022. július 18., 13:02
A két párt egyesülési szándékának megerősítéséért szervezett kongresszust az MPP és az EMNP. Mezei János, a polgári párt elnöke beszédében visszatekintett a politikai alakulat kezdeti éveire, az elődpárt Magyar Polgári Szövetség időszakára, majd – a visszatekintést lezárva – úgy folytatta: „Most ismét elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amikor döntenünk kell. Megoldást kell találnunk az előttünk álló problémára. Ez a probléma nem más, mint a szabadságunk és önkifejezésünk eltiprása, tenni akarásunk megtörése. Útjaink egyesítésével és az elmúlt időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és ismét vállat vállnak vetve készülhetünk fel az előttünk lévő kihívásokra”.
Hozzátette:
A pártelnök ezt követően kiállt az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása, az EMNP és az MPP egyesülése mellett.
Csomortányi István, a néppárt elnöke megerősítette az egyesülés szükségességét. „Két éven belül másodjára szervezünk olyan küldöttgyűlést, amelynek feladata az, hogy hivatalosan is véglegesítse a két párt közös útját. Hogyha a bukaresti bíróságok egy teljesen világos, döntő és elsöprő többsége által hitelesített döntése a pártfúziót elutasította, akkor az nem lehet véletlen. És ha nem véletlen, akkor ez a helyes út. Ha ez a helyes út, akkor addig kell menni, amíg sikerülni fog.
– érvelt.
A pártelnök ezután az ukrajnai háborúval kapcsolatban bírálta az Európai Unió közigazgatását, az Európai Bizottságot, majd a román parlament kissebségekhez való viszonyulását és a népszámlálás szervezésének módját is.
Az elmúlt három évtizednek az eredménye az, hogy az 1992-ben hivatalosan megszámlált 1,2 millió magyarhoz képest most azért küzdünk állítólag, hogy egymillió fölött mutassák ki a magyarság lélekszámát Erdélyben és Partiumban. Ez nem csak botrány. Ez olyan szintű veszteség, ami miatt egyértelmű változásra van szükség” – jelentette ki. A két párt egyesülésének bejegyzését a bíróság múlt év decemberében utasította el, a pártok azonban kitartanak az egyesülés mellett.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is állásbörzét tart pénteken a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség. A rendezvény kínálatában már több mint száz betöltésre váró állás szerepel, de ez a szám a hét folyamán még nőni fog.
Határozottan elítélte kedden Nicușor Dan államfő Oroszország bármilyen részvételét a Románia területén elkövetett szabotázsakciókban, hangsúlyozva, hogy az ilyen cselekmények elfogadhatatlanok, és sértik az ország szuverenitását és biztonságát.
Öt év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon a pașcani-i bíróság azt a nőt, aki 2022-ben jogosítvány nélkül vezetve halálra gázolta a négyéves Anastasiát a Iași megyei Scobinți községben.
Jelentős mennyiségű csapadékra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Bukarestre és hét dobrudzsai, illetve munténiai megyére.
A csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület keddi rendkívüli ülésén fogadta el a tíz elektromos autóbusz beszerzésének finanszírozásához szükséges határozatokat.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy rövidesen átalakítja a szakképesítések, képzési időszakok és kiegészítő tanulmányi okiratok elismeréséért, illetve honosításáért felelős bizottságok összetételét.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt kedden 5 óra 42 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit a Ștefănești-en vasárnap este történt incidens után, amelyben egy tűzoltó oltás közben megsérült – közölte az Argeș megyei rendőrség.
A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást.
Elfogadta a szenátus azt a jogszabályjavaslatot, amely szerint a 35 éven aluliaknak mindössze 5 százalékos önrészt kellene fizetniük, ha az Új otthon program keretében 70 ezer és 140 ezer euró közötti finanszírozással vásárolnak lakást.
2 hozzászólás