Új lyukakat ütnek a nadrágszíjba idén a vállalkozások

véli Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint ugyan a múlt év sem volt egy gyümölcsöző esztendő a vállalkozói szektorban, de az idei még rosszabb.

Mindenki, aki vásárol, láthatja, hogy ugyanaz a pénz már 28-30 százalékkal kevesebbet ér, mint az év elején, tehát ha a januári értéket 100 százaléknak vesszük, akkor a pénz mostani értéke már csak 70-72 százalék, „tehát óriási az infláció”. Balási Csaba szerint ha valaki úgy látja, hogy több vendéglátóipari egység zárt be idén, nem téved, ugyanis

így az első hullámban azok zárnak be.

De menjünk tovább: a vállalkozásoknak a fix rezsiköltségei is lényegesen megnőttek, gondolok itt a villamosenergiára, de a gázra is. Azok a vállalatok, amelyek termelnek, mindkettőt, vagy valamelyiket mindenféleképpen nagyobb mennyiségben használják. Az energiaáraknak a növekedése egy nagyon-nagyon fontos tényező,

És ehhez még hozzájön az üzemanyagár is, ami folyamatosan emelkedik” – taglalta a gazdasági nehézségekhez vezető okokat a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.

Továbbá, ha nincs pénz a piacon, az csökkenti a belső fogyasztást, az pedig likviditási gondokhoz vezet.

A belső fogyasztás csökkenésével párhuzamosan a finanszírozási költségek egyre csak nőnek, tehát egyre nehezebb lesz hitelhez jutni, vagy egyre több garanciát kell biztosítson az a vállalkozó, aki hitelből próbál finanszírozni.

Ez pedig végül azt eredményezi, hogy minden beruházást, amit hitelből szeretnének elvégezni, jórészt elhalasztják – részletezte az összefüggéseket a szakember.

Ugyanezt kéri a bank is, miközben a banknak is rálátásra van minden gazdasági vállalkozásra. És ezeket az okmányokat állandóan kell frissíteni, állandóan meg kell újítani.”

„A jó munkaerőt a nyugat-európai piac elszívja”

Balási Csaba szerint komoly probléma – ami Hargita megyét is fokozottan érinti – a munkaerő-elvándorlás, valamint a termelékenység csökkenése.

„A jó munkaerőt a nyugat-európai piac elszívja. Mivel itt csökken a fizetőképesség, a fizetőképes kereslet, az emberek rákényszerülnek, hogy a megélhetésüket újratervezzék és máshová menjenek. És

– magyarázta.

Utóbbi esetében van egy óriási, feloldásra váró ellenmondás is Balási Csaba szerint: az államnak több adóbevételre lenne szüksége, miközben a vállalkozásoknak kevesebb teherre és több fizetőképes megrendelése. Emiatt ő úgy látja, hogy gazdaságpolitikai szempontból az adóemelés nem egy járható út.

Veszélyes folyamatok

A szakember szerint, aki maga is vállalkozó, több nagyon veszélyes folyamat zajlik a gazdaságban:

• a vásárlóerő csökken,

• az infláció és az adóemelések miatt kevesebb pénz marad a háztartásokban,

• a cégek költségei – energia, bérek, alapanyagok, adók és adminisztráció – növekednek,

• nagyon sérülékenyek a fizetési láncok – ha egy nagyobb beruházó nem tud fizetni, az maga alá temeti több kisebb beszállító vállalkozásnak a fizetőképességét is.

A költségnövekedésekhez Hargita megye esetében még indokolatlan szemétdíjak és nagy helyiadó-növekedések is hozzájöhetnek Balási Csaba szerint.

Az egyetlen lehetőséget ő az EU-s forrásokban látja.

Jelenleg viszont szerkezeti válságban van az ország gazdaságpolitikája – ami véleménye szerint a legnagyobb probléma –, és a kiszámíthatóság hiánya, valamint az instabil adópolitika miatt a vállalkozások nem tudnak tervezni.

A gazdasági növekedés 2025-ben 0,7 százalékos volt Romániában, és 2026-ra az előrejelzés csak 0,1 százalék körüli értéket mutat, ami már olyan alacsony, hogy Balási Csaba szerint félő, hogy átfordul a negatív tartományba. A gazdasági visszaesést nem lehet elkerülni ezekkel a növekedési adatokkal – mondta.

Határozottan úgy látja, hogy az idei év rosszabb a tavalyinál a vállalkozói szektor számára, és ezt számokkal is megindokolta. „A cégnyilvántartás adatai szerint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vállalkozások száma 4,85 százalékos emelkedést mutat 2025 azonos periódusához képest. 4782 vállalkozás került fizetésképtelenségi eljárás alá, azaz jutott csődközelbe idén.”

és ennek a gyakorlati hatását úgy kell elképzelni szerinte, hogy 1000 alkalmazottból idén 50-nel több kerül utcára, mint tavaly.

– magyarázta a szakember.

Úgy véli, a politikusaink legalább egy gyorsforgalmi utat ki kellene lobbizzanak például Brassó irányába, hiszen már ott is épül az autópálya Bákó megye felé, „és valahol kell egy olyan bekötőút, ami a leközelebbi pontnál minket is bekapcsol ebbe az artériába”.

Ő ezt nagyon hiányolja, és véleménye szerint ez az egyik legfontosabb, megoldásra váró problémája a Hargita megyei gazdaságnak. Vannak ugyan még ilyen értelemben elszigetelt térségek az országban, gazdaságilag hasonló helyzetben, de azok jó része mind jobban fog fejlődni a jövőben, mert lesz autópályájuk – mondta.