Vágóhíd és vágópont nélkül Hargita megye

Január 27-én lépett érvénybe az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság elnökének 140-es rendelete, amelynek értelmében többek között az eddigi nagy és kis vágóhidak mellett községi és farmon belüli vágópontok működése is engedélyezhető.

A rendeletben szereplő újdonságokról Püsök Lászlót, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivőjét kérdeztük. Mint kifejtette, ez utóbbi rendelet tulajdonképpen módosította és kibővítette a 2011-ben keltezett 35-ös számú főhatósági rendeletet, így a következőkben három kategóriába sorolandók az állatok szakszerű levágását szolgáló kisebb létesítmények: helyi kis kapacitású vágóhidak, községi vágópontok, illetve farmon belüli vágópontok.

A szakember kifejtette, az elnevezések elsősorban a kapacitásbeli különbségeket takarják. A kis vágóhidakon a juhok, kecskék, disznók esetében a vágások száma nem haladhatja meg a havi 200-at, míg a szarvasmarhák esetében a 40 darabot. Ezek kombinációja esetén arra kell figyelni, hogy a napi levágott egyedek száma ne haladja meg az öt számosállatot (UVM).

A községi vágópontokon az új szabályozás értelmében napi 2,5 számosállat vágható le, havi lebontásban pedig legtöbb 100 juh, kecske, disznó, illetve 20 szarvasmarha. A farmokon belüli vágópontok működhetnek a legkisebb kapacitással, ezeken napi 1,5 számosállat a felső érték, havonta pedig legtöbb 50 juh, kecske, disznó, illetve 10 szarvasmarha vágható le – részletezte.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a méretbeli különbségek mellett, a vágópontok abban is különböznek, hogy míg a kis vágóhidak esetében az értékesítés történhet a Románia területén állat-egészségügyi igazgatóság által regisztrált egységekben, illetve a húst lehet exportálni az Európai Unió tagállamaiba is, addig a községi és farmon belüli vágópontokról származó húst csak az ország határain belül lehet értékesíteni. Tisztázta továbbá, hogy míg a községi vágópontokon a szomszédos településekről származó állatokat is vághatnak, addig a farmon belüli vágópontokon, csak az adott gazdaság állatait lehet levágni.

Már a 35-ös számú rendelet is könnyítést jelentett a vágóhidat üzemeltetni akaróknak, hiszen nem kötelezi, hogy ezeken a kis vágóhelyeken komoly istállók is működjenek – a vágni szánt állatok pihentetése, etetése és itatása céljából – hanem elegendőnek tekint egy egyszerű födést is. Sőt, ha az állatokat 50 kilométernél kisebb területről szállítják a vágópontig, és azonnal levágják, akkor még az a pihentető hely sem szükséges. Emellett elegendő egy helyiség az állatok vágására, amennyiben meghatározott napon egy kiválasztott állatfajt (vagy sertést, vagy juhot, vagy szarvasmarhát) vágnak a létesítményben, utána pedig kifertőtlenítik azt – avatott be a szóvivő.

Hozzátette, az öltözők esetében is enyhébb szabályoknak kell eleget tenniük az érintett vágóhelyeknek, mint a nagy vágóhidaknak, hiszen nem szükséges „fehér és fekete öltözőt” is kialakítani, elegendő egy, amelyben két szekrény áll a rendelkezésre az utcai és a munkaruhák számára. Viszont minden vágóhelyen irodát kell biztosítani az állatorvosoknak.

Hargita megye vágóhíd és vágópont nélkül

Bárki elindíthatja az említett vágóhelyeket, amennyiben céggel rendelkezik, és eleget tesz a megfogalmazott elvárásoknak – tisztázta a szakember. Megjegyezte ugyanakkor, a méretbeli besorolást a tisztiorvos dönti el, miután láttamozta a létesítményt és felmérte annak teljesítményét – számolt be Püsök László. Kérdésünkre kifejtette, meglátása szerint hasznos lenne az említett vágópontok üzemeltetése, hiszen általa megoldódna egy-egy településen vagy térségben az állatok megfelelő levágása, és nem kellene ez okból nagyobb távolságra levő vágóhidakra szállítani az állatokat.

Jelenleg Hargita megyében nem működik egyetlen engedélyezett állandó vágóhíd sem, ugyanis az eddig kis vágóhídként működő gyergyószéki február elsejétől bezárt. Ideiglenes vágópontokat is csak húsvét előtt működtet pár juhtartó gazda. Így a csíkszéki gazdák többsége kénytelen Háromszékre szállítani levágásra szánt állatait. Mint megtudtuk, mindeddig két gazda érdeklődött az egy hete hatályos rendelet kínálta lehetőségről.

Mit jelent a számosállat?

A számosállat egy statisztikai egység, a különböző nemű, ivarú, korú és hasznosítású állatok összehasonlítására szolgáló mértékegység. Püsök László azt is kifejtette, hogy egy számosállatnak (románul: unitate vită mare – UVM) felelnek meg a két évnél idősebb szarvasmarhák és a hat hónapnál nagyobb lovak. A hat hónap és két év közötti szarvasmarhák 0,6 számosállatnak felelnek meg, míg a félévesnél fiatalabbak 0,4-nek. A juhok, kecskék 0,15 számosállatnak minősülnek, az 50 kilogrammnál nagyobb tenyészkocák 0,5-nek, az egyéb besorolású sertések pedig 0,3 számosállatnak számítanak.