Újratemetik Ugron Gábort és feleségét

Ugron Bélától megtudtuk: nagyszüleit 1995-ben „jelképes exhumálással”, egy-egy marék, a sírjukról hozott földdel őseik nyughelyére, a székelyudvarhelyi-szombatfalvi Mál-hegyen lévő Székely Kálvária végét is jelző családi kriptába helyezték. 2015 pünkösdhétfőjén sor kerül biztos hazatérésükre, tényleges újratemetésükre. Az alkalomra a háromszéki Ugronok közül is tizenöten jelezték részvételi szándékukat.

Életút

Ugron Gábor 1880. január 8-án született Marosvásárhelyen. A négy elemit Székelyudvarhelyen végezte, majd a budapesti Piarista Gimnázium kollégistája lett. Lipcsei, genfi, budapesti tanulmányai után jogi doktorátust szerzett, közigazgatási pályára lépett. Eleinte Maros-Torda vármegye főszolgabírájaként, 1906-tól pedig Ugocsa vármegye, majd Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely főispánjaként dolgozott. 1906. február 19-én feleségül vette kéméndi báró Szalay Lívia Karolina Augusztát. Két lányt és három fiút neveltek fel. 1911 májusában az erdélyi helyi érdekű vasutak igazgatóságainak tagjává választották. 1912. február 24-én az udvarhelyi kerületben megválasztották „országos katolikus autonómiai képviselőnek”. 1915-től országgyűlési képviselő. 1917-ben IV. Károly az Esterházy-kormány belügyminiszterévé nevezte ki. 1918-tól Erdély királyi biztosa. 1918. november 19-én egyik megalapítója a Székely Nemzeti Tanácsnak, majd annak egyik ügyvezető elnöke és a Székely Hadosztály egyik irányítója. A Tanácsköztársaság bukása után megalapította a Nemzeti Szabadelvű Pártot, végül 1926-ban csatlakozott Bethlen István Egységes Pártjához, Horthy Miklós kormányzó egyik tanácsadója volt. 1920 és 1945 között számtalan vállalatnak és részvénytársaságnak volt igazgatósági, felügyelőbizottsági tagja vagy tanácsadója. 1951. június 1-jén Jászboldogházára, egy tanya melléképületébe telepítették ki, 1952-ben nyugdíját is megvonták. 1953 végén feleségével együtt fiához, Istvánhoz költözött Bakonybélbe. 1960. október 27-én hunyt el. Felesége néhány hónappal később követte az Úr színe elé.

Szertartások

Hétfőn reggel kilenc órától keresztutat járnak a Székely Kálvárián, tíz órakor kezdődik az újratemetési szertartást, majd a szentmise. A szerzetesség éve jegyében Jakabos Barnabás jezsuita mondja a homíliát – tudtuk meg László Attila plébánostól. A kápolnától énekelve-imádkozva vonulnak a közelmúltban felépült ökumenikus ravatalozóhoz. A végtisztesség hajlékát az udvarhelyi történelmi egyházak képviselőinek részvételével adja használatba a polgármesteri hivatal.