Újra alkalmazhatnak munkanélkülieket az önkormányzatok

Elfogadta a képviselőház múlt héten azt a törvénymódosító javaslatot, amely a jövőben lehetőséget teremt az önkormányzatok, illetve közhasznú tevékenységet folytató civil szervezetek és kereskedelmi társaságok számára, hogy ezekre a munkákra a bérek állami társfinanszírozásával állástalan személyeket alkalmazzanak. Erre korábban is volt lehetőség, ám a kormány megszorító intézkedései részeként 2010-ben megszüntették ezt az alkalmazási formát. Hargita megyében sikere volt a közhasznú munkára való alkalmazásoknak, többnyire az önkormányzatok éltek a lehetőséggel, télen hóeltakarításra, nyári időszakban például árok- és medertisztításra, takarítási munkákra vagy az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó intézmények épületeinek javítására alkalmaztak munkanélkülieket, évente legalább háromszázat – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség aligazgatójától.

A közhasznú munkákra regisztrált munkanélkülieket alkalmazhattak, ilyenkor felfüggesztették munkanélküli-segélyüket, és az alkalmazás idejére a munkaerő-elhelyező ügynökségtől kapták a minimálbért, télen a minimálbér teljes összegét, nyáron a összeg hetven százalékát. Akkor többnyire a szociális segélyben részesülőket alkalmazták ilyen munkákra, mondta Jánó Edit, azt is hozzáfűzve, hogy ha visszautasították az ajánlatot, akkor a törvény értelmében megvonták tőlük a segélyt. „Nagyon sok helyi közösségben olyan munkálatokat végeztek így el, melyeket másképp nem tudott volna finanszírozni az adott polgármesteri hivatal. Így, mivel a fizetést a munkaerő-elhelyező ügynökség biztosította, a polgármesteri hivatalok kaptak a lehetőségen” – fogalmazott az ügynökség aligazgatója.

A törvénymódosítás adta lehetőségnek azonban kérdéses a sikere, ugyanis a szociális referenciamutató és az országos minimálbér közti különbség megnőtt, az ügynökség pedig a szociális referenciamutató értékét, illetve annak egy részét kell biztosítsa, a minimálbér szintjéig hiányzó különbözet finanszírozása pedig valószínűleg az alkalmazóra hárul, azaz többnyire az önkormányzatra – tudtuk meg Jánó Edittől. Ez számokban úgy néz ki, hogy az ügynökség 500 lejjel járul hozzá a közhasznú munkát végző személy béréhez a téli hónapokban, az év más időszakaiban pedig 350-nel, a nagyjából 1000 lejes bruttó értékű minimálbér szintjéig hiányzó különbözetet pedig az alkalmazó kell fizesse. Így ez az alkalmazási forma már kevésbé vonzó az önkormányzatoknak, és nagyobb terhet is jelent, mint korábban. A jogszabály a Hivatalos Közlönyben történő megjelenése után lép érvénybe, a szabályozás gyakorlatban történő alkalmazásának pontos részleteire is akkor derül fény.