Újból versenybe szálltak a munkalovak

Szép számban követték az érdeklődők a vidéki munkalovak versenyszámait a székelyszentléleki pályán az idén immár második alkalommal megrendezett Udvarhelyszéki Vágta első előfutamán. A tavalyi székelypálfalvi első előfutammal ellentétesen idén az idő is kedvezett a rendezvénynek. Kovács-Nemes László versenyigazgató elmondta, összesen 39 versenyző állt rajthoz, tíz udvarhelyszéki községet képviselve. Elmondása szerint többségük a tavalyi „parasztvágtán” is megmérettetett, de új lovasok is jelentkeztek. „Mivel nem volt hagyománya, a tavalyi első kiadáson sokan nem tudták, hogy mire számítsanak, talán néhányukat elrettentette a verseny megnevezés. Miután látták, hogy nem is annyira ördöngös, bátrabbak lettek” – magyarázta a szervező. Ennek ellenére sajnálattal vették tudomásul, hogy egyes községek versenyzői idén nem álltak rajthoz.

Idén is csak parasztlovak teljesítenek a vágtasorozaton, annak ellenére, hogy több kategóriában hirdették meg a versenyt. Kovács-Nemes László elmondta, kevés remény volt arra, hogy valóban jelentkeznek érdeklődők a lovardák hobbi- vagy sportlovaival. „Más a huszárkodás, a lovasíjászkodás vagy a hagyományőrző lovaglás. Ez parasztvágta. Ez valójában a falusi munkalovaknak szól, és nem is akarjuk, hogy másról szóljon” – szögezte le a versenyigazgató. A vágta célja továbbra is fellendíteni a székely lovas életet, átörökítve a tudást a fiataloknak.

„Látszik a fejlődés a lovakon és a versenyzőkön is, ezért idén nehezítettük a versenypályát, azzal a céllal, hogy további fejlődést érjünk el” – mondta Kovács-Nemes László, a következő fordulókról elárulva, hogy mindegyik helyszínen kiváló pályák várnak a lovasokra, tavalyhoz hasonlóan az akadályok a falusi munkalovak adottságaihoz lettek kialakítva. Bár a feladatok ugyanazok lesznek mindegyik fordulón, a domborzattól függően változik a sorrend, így az összes pálya kihívás lesz a versenyzők számára.

Az első előfutam mintegy 950 méteres pályáján a versenyzőknek a legrövidebb idő alatt kellett bizonyítaniuk. A rajtvonaltól a lovasnak tíz métert kellett vezetnie lovát, majd onnan nyeregbe pattanva a rúdakadályokon, a szlalompályán és a billenőpallón áthaladva kellett megküzdenie az akadályokkal. Korsót kellett áthelyezni anélkül, hogy kiloccsanjon a víz, karddal és dárdával döntötték le a „törököket”, illetve a szalmabálából készült „várat” is ostromolták, majd vágtázással zárták a fellépést.