Új közlekedésrendészeti parancsnok Udvarhelyen

– Egy hete lezajlottak a tisztség átadási-átvételi procedúrái. Tettre kész?

– A papírmunka tekintetében megtörténtek, de biztosan kell még néhány nap, amíg az új tisztséget megszokom. Úgy vélem, egy rendőrnek, még ha közlekedési rendőr is, a törvények alkalmazását kell szem előtt tartania. Ezen belül kevés mozgástér adatik, de ha következetesen sikerül tudatosítani a lakosságban, hogy fontos a szabályok szerint élni, akkor kevesebb embert kell majd büntetéssel rávenni a törvények betartására.

– Elődje mindig nyíltan fordult a sajtóhoz. Követni szeretné példáját?

– A lakosság informálásának egyik csatornája a sajtó. Hosszú együttműködésre számítok azokkal, akik – mondjuk ki nyíltan – a legrövidebb úton tolmácsolhatják közlendőnket az embereknek. Kezdetként el szeretném oszlatni azt a tévhitet, hogy a büntetésekért valamiféle járulékot kapnak a rendőrök. Ez nem igaz. Nekem a fizetésem ugyanannyi, akár két embert, akár százat büntetek meg. A jegyzőkönyvekért nem jár pluszpénz. Ha neveléssel és információközléssel elérhetem, hogy kevesebb embert kelljen megbüntetni, akkor elmondhatom, hogy volt eredménye a munkámnak.

– Hogyan került Székelyudvarhelyre?

– 1992 óta vagyok a rendőrség alkalmazásában. 2007-ig egyszerű rendőrügynök voltam, de 2007-ben közlekedéstiszti rangot szereztem. Moldvában, Neamţ megyében, Roman mellett születtem. Családommal együtt lehetőségnek tekintem ezt az alkalmat arra, hogy olyan helyen szolgálhassak, ahol szükség van rám, ezért elfogadtam az ideiglenes, legtöbb hat hónapos megbízást, hogy az udvarhelyi közlekedésrendészetet vezessem. Tisztelem az embereket, és szeretném, ha munkámat értékelnék.

– Milyen tervei vannak?

 – Részt akarok venni a végleges tisztségre kiírt versenyvizsgán, hiszen Udvarhely környéke megyeszinten is kihívásnak minősül. A megye más részeihez képest hatalmas terület: tizenhatnál is több településről van szó, amelyeknek az autóparkja is nagyon fejlett. Az infrastruktúráját viszont nem lehet sem jobbnak, sem rosszabbnak nevezni a megye más régióival összehasonlítva. Terveim közt szerepel a balesetek számának csökkentése úgy, hogy erre a közlekedésben részt vevőkkel közösen találjuk meg a megoldásokat. Ugyanakkor folytatni szeretném azokat az oktatótevékenységeket, amelyeket elkezdtem. Két éve részt vettem a Tompa László Általános Iskola diákjainak felkészítésében, akik ezt követően országos első díjat szereztek egy közlekedésrendészeti versenyen. Az iskolákkal együttműködve szeretném biztonságosabbá tenni a város közlekedését. Természetesen ami nem megy szépen, annak más módon kell mennie: nem riadok vissza a büntetések alkalmazásától sem. Részt fogunk venni a megyei, az országos, de még az európai uniós (TISPOL – közlekedési rendőrök nemzetközi egyesülete) akciókban is. Azt szeretném, ha a helyi sajtónak nem kellene a megyeközpontba utaznia, hogy részt vehessen velünk ezeken az ellenőrzéseken. 

 – Milyen ellenőrzések ezek?

– Most fejeződnek be például a terelőutak ellenőrzései a havi TISPOL akció keretében, utána pedig a kerékpárosokat, szekereseket, gyalogosokat, majd a gépjárművezetők körében az alkoholfogyasztást fogjuk ellenőrizni. Akik betartják a szabályokat, azoknak nincs mitől tartaniuk, szeretném, ha ezt mindenki megértené.

  – Milyennek tűnik az udvarhelyi közlekedésrendészet munkaközössége?

– Szerencsésebb nem is lehetnék, ugyanis felkészült, jól összeforrott csapattal van dolgom. Két újonc is van köztük, de a személyzet még mindig bővülhetne. Ha a terület és az autópark nagyságát nézzük, akkor bizony meg kell állapítanunk, hogy nem vagyunk elegen.

– Mit tanácsol a közlekedés részvevőinek?

– Tartsák be a szabályokat! Mindenki. Minden kérdésre szívesen válaszolunk, és inkább kérdezzenek, mintsem tévedjenek az emberek.