Új harang a ravatalozóban

Szombaton Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke szentmise keretében a város vezetősége, papi és lelkészi kara, valamint szépszámú részvevő jelenlétében kért áldást rá. A liturgia végén Bunta Levente polgármester mondott köszönetet. A szentmisén közreműködött a Psallite vegyeskar Simó Zsuzsa vezényletével.

A harangtesten míves betűk örökítik a jánosi evangélium örök érvényű üzenetét: „Jézus mondja: én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él.” Ugyanakkor rákerült az öntés időmeghatározása: a Ferenc pápa által meghirdetett Isteni irgalmasság éve és az adományozó harangöntő családjának a neve. A szentmise elején László Attila, a Szent György Egyházközség plébánosa köszöntötte a főpásztort, a város és a történelmi egyházak képviselőit: mindannyiuk nevében mondott köszönetet az ajándékharangért.

Tamás József püspök üdvözölte a más vallású testvéreket, az ortodox egyház képviselőit pedig anyanyelvükön köszöntötte. Bevezető gondolatában kiemelte, egyházi szokás szerint, amit a liturgiában, istentiszteleten használnak, arra áldást kérnek. Lázár Imre öntőmesternek, akinek nem ez az egyetlen ajándékharangja, azt kívánta, legyen az általa készített sok harang Isten dicsőségére és a hívek áldására.

Vízhintés és tömjénezés után előbb a püspök, majd Bekő István Márton református lelkipásztor, Rüsz Domokos unitárius lelkész és László Attila plébános szerre megszólaltatta a harangot.

Annak fontosságáról beszélt prédikációjában a püspök atya. Ez a harang elsősorban a halottakért szól. Sirák könyvéből idézett: „még a halottaktól se tagadd meg a szeretetedet”. Jelenünkben ez az emlékezésre, a sírok, temetők gondozását jelenti, de legfőképpen az értük való imádságot. Ám nem csak az elhunytakért kondul a harangszó, bennünket is figyelmeztet: napjaink meg vannak számlálva, és egyszer majd mindannyiunkat elsirat. Ennek tudatában alakítsuk életünket úgy, hogy értelmes és szép legyen.