Úgy dolgozták fel a disznók húsát, mint egykor nagyszüleink

Noha a falvakról beköltözött emberek még ismerik a hagyományokat, gyerekeik már nem biztos, hogy voltak igazi disznóvágáson, amire a hétvégén lehetőségük nyílt – magyarázta lapunknak Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Mint mondta, ilyenkor az a cél, hogy mindenki megízlelhesse a hagyományos receptek alapján elkészített ételeket – továbböröklődjön a tudás –, meg lehessen kóstólni a sertés fülét és bőrét. Az ízeket össze sem lehet hasonlítani a boltban vásárolt húsokéval.

Rafai szerint a hasonló események közösségi szempontból is fontosak, hiszen ismeretségek, barátságok kötődnek egy-egy koccintás és beszélgetés során. A lényeg, hogy mindenki elfejti hétköznapi gondjait és kikapcsolódik.

Elsőként a hagymás vért készítettük el, amit sóval, borssal és csomborral ízesítettünk – magyarázta lapunknak Csíki Irén, a keresztúri önkormányzat csapatának főszakácsa, akit a nagy sürgés-forgás miatt alig sikerült szóra bírnunk. Mint mondta, a vért mindenki nagyon szereti a csoportból, ezért pillanatok alatt elfogy még az is, amit kóstolónak szánnak. Ezután fogtak neki a lecsipecsinek, ami kifejezetten a disznó combi részéből készül: a húst kockákra vágják, majd sóval, borssal és fokhagymával ízesítik. Ezután, kolbászt, hurkát töltöttek, miközben az agyleves is főtt.

A menü utolsó fogása a székely káposzta volt. Csíki Irén elmondta, a recepteket még édesanyjától tanulta, viszont harmincöt évet szakácsként dolgozott egy keresztúri étteremben, ahol olykor most is besegít. „Fontos, hogy az ember szívét, lelkét beleadja a főzésbe, és az is, hogy szeresse, amit csinál” – fogalmazott a szakácsnő.

Hasonló fogásokkal készült a siklódi csapat is, amit a vidékükön használt receptek szerint állítottak össze – fejtette ki Engi Attila. Amikor az ottani hagyományokról kérdeztük, példaként elmondta, a levesbe nem kockákra vágott húst tesznek, hanem a kolbászhoz használt húsból gyúrnak gombócot. Ezenkívül torma és káposztalé is került a fazékba. Az alapfűszer náluk is a só és a feketebors volt. A siklódi csapat tagjai is azt vallják, hogy az igazán finom ételek titka a szeretettel való főzés, és az is fontos, hogy összhang legyen a konyhában dolgozók között.

Stark Ernő, a magyarországi Halásziból érkezett csapat egyik tagja elmondta, testvértelepülési kapcsolat kialakításában gondolkodnak Keresztúrral, ezért kaptak meghívást és jöttek el a rendezvényre, ahol szemmel láthatóan nagyon jól érezték magukat. Azt tapasztalta, hogy már a sertés megölése is másképp történik nálunk, itt ugyanis késsel szúrják meg az állatot, míg náluk árammal végeznek vele. Az itteni hentesek a palettákon kezdik el a sertések feldarabolását, Halásziban ezt egy úgynevezett rendfán teszik meg. Ezenkívül az ételek receptje is eltérő.

Zsűri pontozott
Összesen tizenegy csapat nevezett be a disznótoros vetélkedőre,  voltak köztük helyi önkormányzatok, a három történelmi egyház, cégek stb.. A zsűri pontozta a sertések megölését, a pálinkákat, valamint a hurka, kolbász, lecsipecsi, leves, pörkölt és hagymás vér készítőit. Az általunk megkérdezett versenyzők mindegyike azt állította, a jó hangulat és a közösség miatt jött el a rendezvényre, a vetélkedő csak másodlagos dolog. A szervezőktől később megtudtuk, hogy a benevezettek közül minden csapat nyert valamilyen díjat. A rendezvényen egyébként fellépett a Mákvirágok néptánccsoport, a zenét pedig az 50 felettiek zenekara biztosította.