Fotó: Farkas Antal
Orbán Klára székelyudvarhelyi háziorvos szerdán délelőtt veheti át az Év praxisa a Kárpát-medencében díjat Budapesten. Az Országos Alapellátási Intézet által immár negyedik alkalommal meghirdetett pályázat húsz legesélyesebb jelöltje közé három udvarhelyszéki és több székelyföldi orvos is bekerült, a legtöbb szavazatot kapott Orbán Klára mellett a harmadik legnépszerűbb egészségügyi szakember a szintén udvarhelyi Oláh Amália nyugalmazott gyermekorvos lett, illetve a voksok alapján ötödik helyet érdemelt a zetelaki Kolumbán-Antal Ilona háziorvos.
2014. április 02., 10:322014. április 02., 10:32
2014. április 02., 10:402014. április 02., 10:40
A pályázati felhívásra ezúttal százhetven érvényes jelölés érkezett, a voksolók március 30-án éjfélig szavazhattak a döntőbe beválogatott tíz magyarországi és tíz határon túli orvosra. A szavazatok összesítését követően egy-egy magyarországi, illetve határon kívül praktizáló orvos nyerheti el a 2013-as esztendőre vonatkozó Az év praxisa a Kárpát-medencében címet. A külhoni jelöltek közül a székelyudvarhelyi Orbán Klára háziorvos bizonyult a legkedveltebbnek, a rövid voksolási időszak alatt mintegy 4800-an szavaztak rá.
A legnagyobb elégtétel, amikor elégedett a páciens
Nagy meglepetés volt a jelölés, mesélte budapesti indulását megelőzően a nyertes. „Rengetegen telefonáltak, nagy zsongásban volt a család, a baráti kör és a pacientúrám is” – mesélte Sziget utcai rendelőjében a doktornő. Orbán Klára 2000 óta foglalkozik háziorvoslással, korábban körorvos volt Felsőboldogfalván, majd kilenc évet dolgozott egy belügyminisztériumi rendelőben.
„Már gyerekkorom óta dédelgettem magamban az álmot, hogy orvos leszek. Édesanyám asszisztensnő volt, így otthon valahogy benne volt a levegőben, szinte egyértelmű volt, hogy én is követem az egészségügyben” – mesélte, hozzátéve, így egyszerű volt a döntés, hogy kilencedik osztályban az egészségügyi szakközépiskolába felvételizzen. „Az iskola szelleme, a komoly tanítás, ami ott folyt, megalapozta azt a gondolatot, hogy megpróbálom az orvosi szakmát. Egyből sikerült a felvételim az orvosi egyetemre, azután már egyenes út vezetett az orvoslásig” – emlékezett vissza.
A kezdetekkor mintegy nyolcszáz személyből álló pacientúra mára 2753 főre duzzadt, a temérdek munka elvégzésében pedig nagy segítséget nyújt a doktornő asszisztense, Pap Edit. „Lelkiismeretes munkájával a jobb kezem, néha már csak pillantásokból is értjük egymást. Nagy odaadással és kitartóan dolgozik mellettem. Az első asszisztensnőm, Lukácsi Margit most nyugdíjas, de vele kezdtem el a családorvoslást, és több mint tíz éven át dolgoztunk együtt, adott ponton hárman is. Nagy szeretettel emlékszem vissza azokra az évekre is” – idézte fel a kezdeteket.
A háziorvoslás hivatás, melynek jelenleg legnagyobb kihívása az egészségügyi rendszer adta nehézségek és a páciensek érdekeinek egyeztetése. „Mai napig megküzdünk azzal, hogy az orvoslás mellett a magánvállalkozással járó bonyodalmakat is a nyakunkba ruházták. Nem a betegvizsgálat, hanem az utak kiegyengetése emészti fel a legtöbb energiát, hogy türelemmel tudjuk elmagyarázni a pácienseknek, sokszor miért kell várni, miért kerülnek várólistára, miért nem kaphatnak azonnal küldőpapírt” – fejtette ki. A munka szépségei viszont a mindennapokban rejlenek: a gyerekek mosolyában, kedvességében, a páciensek bizalmának elnyerésében. A legnagyobb elégtétel az, amikor a beteg elégedetten megy el a rendelőből, hangsúlyozta a doktornő.
Az arc ráncosodhat, ha a lélek üde
Oláh Amália nyugalmazott gyermekorvos otthonában fogadott: nem kis meglepetést szerzett számára, hogy már nem praktizáló gyógyítóként nemcsak jelölték a díjra, de több mint kétezer szavazattal dobogós helyen is végzett. Tízéves korában döntötte el, hogy gyerekgyógyász lesz. „Beteg volt a testvérem, és Kolozsvárra vittük kezelésre. A klinikának volt egy állami és egy magán része, a testvéremet kezelő Szabó doktornő pedig ide is, oda is vitt engem magával vizitre. Akkor döntöttem el, hogy orvos akarok lenni, és ki is tartottam mellette. Boldog vagyok, hogy kitartottam mellette” – jelentette ki mosolyogva. A orvosi egyetem elvégzése után 1958-ban kezdett praktizálni a székelyudvarhelyi kórházban, innen is ment nyugdíjba több mint harminc évnyi orvoslás után.
Három évtizednyi munkássága során néhány évet dolgozott Korondon is, elmerengve emlékezett vissza a község akkori összetartó közösségére. „Körorvosként Korondon vezettem le az első szülést: 1960-ban Bertalan Anna Tószegről volt az első anyuka, akinek kisbabáját világra segítettem” – emlékezett vissza. A levezetett szülések számát felidézni már nem tudja, de például ma is tisztán emlékszik arra a napra, amikor fényképészünk, Farkas Antal kezei közt látta meg először a napvilágot.
Oláh doktornő nyugdíjas évei is tevékenyen telnek, bevallása szerint annyi a dolga, hogy semmire nincs ideje: a Magyar Örmény Kulturális Egyesület oszlopos tagja, olvas, édesapja családfáját kutatja.
Sok, azóta felcseperedett páciense ma is felkeresi, hogy csemetéinek búját-baját fejtse meg. „Bölcs mondás az, hogy az ember azzal foglalkozzon az életben, amit szeret, hisz így csak az arc ráncosodik, de a lélek nem” – mondta el útravalóul.
Három udvarhelyszéki orvos a tíz legnépszerűbb között
Az előkelő ötödik helyen végzett a zetelaki Kolumbán-Antal Ilona háziorvos, aki szintén részt vesz a budapesti díjátadó ünnepség. „Megtiszteltetés, hogy jelöltek, és rendkívül örülök, hogy ennyi páciens rám szavazott” – mondta el az eredmény apropóján. Az orvosnő a kilencvenes évek elejétől praktizál a községben, pacientúrája ma mintegy 2300 személyt foglal magában. A Főúton lévő rendelő felszereltsége a más vidéki egészségügyi létesítményekéhez hasonló, az orvosi rendelő munkatársai – a doktornő és asszisztense – az esetleges eszközhiányokkal dacolva is igyekszik minden helyzetben helytállni.
Egyébként 4403 szavazattal a gyímesfelsőloki Bakcsy Gabriella a szintén előkelő harmadik helyezést érte el. A díjátadó ünnepséget szerdán tizenegy órától tartják a magyar fővárosban, az Emberi Erőforrás Minisztériuma Arany János utcai épületében, ahol számos értékes ajándékkal – EKG-készülékekkel, vérnyomás- és vércukorszintmérőkkel, továbbképzőkön való részvételi lehetőséggel, ajándék- és könyvcsomagokkal, illetve wellnesshétvégékkel – is megjutalmazzák a 2013-as esztendő külhoni és magyarországi év praxisát.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
szóljon hozzá!