Több mint félezer gyerek nincs beoltva kanyaró ellen Hargita megyében

Nagy Levente székelyudvarhelyi családorvos pacientúrájában sok a gyerek. A szakember tapasztalata szerint térségünkben nem lazult az oltási fegyelem az utóbbi időben. „A szülők zöme megértette, hogy felelős nemcsak saját gyerekéért, hanem a közösségért is” – mondta a családorvos, hozzátéve, hogy a kór a gyenge immunitású embereket támadja meg, ha mindenki be van oltva kanyaró ellen, nincs kinek átadni, mivel hiányzik a járványtani láncszem. Az emlékeztető oltásokra azért van szükség, hogy ráerősítsenek az immunitásra, ugyanis a szervezet egy idő után hajlamos a felejtésre, azonban nagyon ritka, hogy valaki oltás után elkapja a betegséget – magyarázta.

Az óvodába való beiratkozáskor kérik ugyan a családorvosok pecsétjével ellátott oltási igazolást, azonban ennek hiánya nem jár eltanácsolással. Koncz Melinda, a székelyudvarhelyi Eszterlánc Napközi Otthon igazgatója lapunknak elmondta, a módszertan nem tér ki arra, hogy bizonylat nélkül nem fogadhatják a gyerekeket. „Valahol ez is olyan, mint a munkahelyi igazolás kérése, amely esetében nem térnek ki arra, hogy mi történjen akkor, ha a szülőnek nincs állása. Attól még fel kell vennem a gyereket” – magyarázta. Az általa vezetett napköziben jelenleg két olyan gyerek van, akit nem oltattak be szülei. Úgy véli, ha megszaporodnak a hasonló esetek, a vonatkozó szabályozásokat is egyértelműbbé teszik.

A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság még nem kapott hivatalos értesítést a szaktárcától az oltási naptár módosításával kapcsolatban, azonban a családorvosok elkezdték összeírni azokat a gyerekeket, akik beletartoznak a megadott korhatárba. A tervek szerint 1 éves kor helyett 9 hónaposan kapják majd a kicsik az első kanyaró-rózsahimlő-mumpsz elleni hármas oltást, az 5 és 9 év közöttieket pedig újraoltják. Mivel emiatt több vakkcinára lesz szükség, Tar Gyöngyi, a megyei közegészségügy igazgatója valószínűnek tartja, hogy a meglévő készlet nem fedezi majd a szükségleteket.

„Jó elgondolás, amit a szaktárca akar, járványkor ezek a szükséges lépések. Azonban egy sürgősségi rendelet kibocsátása gyorsan megy, a szükséges vakkcinák közbeszerzése viszont lassabban történik” – magyarázta a várható problémákat Tar Gyöngyi.

A közegészségügyi igazgatóság e heti adatai szerint Hargita megyében 650 beoltatlan gyerek van, egy részük egyáltalán nem kapott vakcinát, másoknál az újraoltás maradt ki. A megyében az oltási lefedettség nagyon jó, ennek köszönhetően csupán tizenegy kanyarós megbetegedésről kaptak jelentést – mondta a megyei közegészségügyi igazgatóság munkatársa, Miron Cornelia járványtanász, aki úgy tudja, hogy a megyében élő szülők 2–3 százaléka utasítja el az oltást. Véleménye szerint a szaktárca csak a járvány által sújtott térségekben alkalmazza a módosított oltási naptárt, azonban erre vonatkozó értesítésről nincs tudomása.

Módosítják az oltási korhatárt

Miután országszerte 1725 kanyarós megbetegedést és nyolc halálos esetet jelentettek, az egészségügyi minisztérium az Egészségügyi Világszervezettel, az UNICEF-fel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen kidolgozta a járvány megfékezésére vonatkozó tervet. A szaktárca néhány napja kiadott közleménye szerint első lépésként csökkentik az oltási életkort 9 hónapra, ami azért fontos, mert a járvány az egy év alatti gyerekeket is veszélyezteti. Az 5 és 9 év közötti gyerekeket visszahívják második oltásra, a háziorvosok most dolgoznak a beoltandó gyerekek listájának összeállításán. A szaktárca szerint jelenleg 300 ezer kanyaró-rózsahimlő-mumpsz elleni hármas (ROR) oltás van, ami elegendő az újraoltásra is. Mint ismert, idén az ország 32 megyéjében jelent meg a kór, a legtöbb esetet Arad (454), Temes (240) és Maros (238) megyében jegyezték.