Fotó: Veres Nándor
Bakteriális fertőzés tizedelte meg a vidék gyümölcsöseit: a tűzelhalás már egy évtizede lappangó betegsége az almatermésű fáknak, a májusi esős, viszont meleg időjárás miatt ugrásszerűen megnövekedett a fertőzésveszély. A betegség kiskertekben és gyümölcsösökben is pusztít, néhol tíz-húsz, máshol ötvenszázalékos a kár.
2012. szeptember 11., 19:002012. szeptember 11., 19:00
2012. szeptember 11., 19:122012. szeptember 11., 19:12
A latin Erwinia Amylovora magyar neve tűzelhalás, mivel a fertőzött, megfeketedett ágak úgy néznek ki, mintha tűz érte volna azokat. Más fertőzésekkel ellentétben azonban a tűzelhalás a hajtást, a leveleket és a gyümölcsöt is érinti, a baktérium annyira virulens, hogy kezeletlenül magát a fát is kiöli.
„A tűzelhalás egy bakteriális fertőzés, amely az almás termésűeket támadja, de a kerti növényeket, így a madárbirst is megfertőzi. A galagonya például nagyon jó gyógynövény, de ez is terjesztője a tűzelhalásnak. A tünet a fiatal hajtásokon jelenik meg tavasszal: a fertőzött ágak pásztorbotszerűen meghajlanak, utána megbarnulnak, befeketednek” – magyarázta Jakab Árpád kertészmérnök. Az idei meleg, viszont esős tavaszi időjárás kedvezett a kórokozónak, amely Erdély-szerte megtámadta a gyümölcsfákat. „Ha nem figyelünk oda, akkor a gyümölcsösök egy-két éven belül teljesen kipusztulhatnak” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Már megvan a baj
Gergely Leventének kiterjedt körtése van Farkaslaka határában, a gazda a tűzelhalás miatt idén jelentős károkkal számolhat. „Mivel már megvan a baj, vissza kellene metszeni a fertőzött ágakat, az összeset. A sebeket le kellene fertőtleníteni, az ágat pedig elégetni. Viszont a metszéssel elment a következő termőgally is, ha pedig a beteg ágakat mind levágjuk, akkor eléggé meg lesz tizedelve a termés” – avatott be a részletekbe a gazda. Gergely Levente gyümölcsösében egyébként több körtefajta is van, a rendkívül erős fertőzés miatt azonban idén még az ellenállóbbak – például a vadvackor – is megbetegedtek. Mellesleg a gyümölcstermesztő szerint karanténbetegségről van szó, de mivel az egész országban elterjedt a tűzelhalás, nem lehet elkülöníteni a beteg fákat.
Teljesen kiíratni nem lehet
A megelőzés érdekében ajánlott kora tavasszal, rügyfakadáskor rezes oldattal permetezni a fákat, egészen piros bimbós állapotukig, mert a baktérium a rézre érzékeny, vázolta Jakab Árpád. „Jelenleg az Aliette elnevezésű növényvédő, gombaölő szer az egyetlen, amely megtalálható a kereskedelemben és használata engedélyezett. Ezzel ajánlott két-három kezelés, amikor bimbóban vannak a fák, és virágzás közben is” – tette hozzá a szakember.
A gyümölcsfák virágzáskor a legérzékenyebbek erre a fertőzésre, Gergely Levente szerint ilyenkor „tárva-nyitva van a csűrkapu”. „A virágzáskor nemcsak a méhek, de az eső és a szél is megfertőzheti a fákat” – hangsúlyozta a gazda. Létezik ugyan egy másik védekezési technológia is – a sztreptomycin antibiotikum célzott használata –, ez azonban az Európai Unióban nem engedélyezett.
Amikor a megelőzés már nem működik, mechanikus módszerrel, a fertőzött hajtások visszametszésével lehet kordában tartani – kiirtani viszont nem – a tűzelhalást. „A fertőzött hajtásokat vissza kell metszeni legalább 30–50 centiméterre a fertőzött területtől. A beteg ágakat és gyümölcsöket pedig el kell égetni, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább” – mondta el Jakab Árpád. A szakember kiemelte: tavasszal vagy ősszel, amikor csemetét vásárolunk, engedéllyel rendelkező személytől minőségi gyümölcsfát szerezzünk be. Továbbá ajánlott ellenálló fajtákat választani. Például az egyik legízletesebb alma, a Jonatán és ennek hibridjei érzékenyek a tűzelhalásra.
Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.
Újra megnövekedhet a Korond-patakának a vízhozama, azonban aggodalomra nincs egyelőre ok – újabb fejleményekről tájékoztatott Nyágrus László, Parajd polgármestere.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Véleménycikket írt Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke a Székelyhonnak. Személyes élményein keresztül hívja fel a figyelmet a parajdi sóbányánál történt ökológiai katasztrófa előzményeire és a megelőzés fontosságára.
Noha a Sószoros jelentősége eltörpül a bányaturizmus mellett, nem is olyan régen, a járvány idején éppen e csodálatos természeti látvány jelentette az egyik fő alternatívát. Hogy milyen lesz? Nem tudjuk. Mutatjuk, hogy milyen volt.
Több Maros megyei településen is megnőtt a csapvíz sótartalma a parajdi bányakatasztrófát követően, Hargita megyében azonban egyelőre nem jelentkeztek hasonló problémák.
A Salrom vállalatnak nyújtott állami támogatás fedezi a parajdi sóbánya bányászainak fizetését is – közölte a hétfői rendkívüli kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a gazdasági minisztert.
Tervezetet dolgozott ki a környezetvédelmi minisztérium egy ideiglenes víztározó létrehozásáról a Korond-patak felső szakaszán – jelentette be hétfőn a környezetvédelmi miniszter.
Bár a parajdi wellnessközpont nem esik a közvetlenül veszélyeztetett övezetbe, a térségben zajló megelőző katasztrófavédelmi intézkedésekhez kapcsolódva az intézmény úgy döntött, hogy június 13-ig zárva tart.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a hétfői kormányülés előtt arról biztosította a közvéleményt, hogy elegendő pénz van a tartalékalapban a parajdi sóbányában történtek miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipari cégek támogatására.
szóljon hozzá!