
Fotó: Thomas Campean
A „jó lakó törvénye” néven elhíresült tervezetet vitatják a képviselőházban: az új törvénytervezet rendelkezéseinek értelmében jelentős pénzbírságban részesülhetnek például azok a tömbházlakók, akik „eláztatják” alsó szomszédjukat, de nem térítik meg a kárt.
Az elfogadandó jogszabályban továbbá az is szerepel, hogy azok is felelősségre vonhatók, akik a karbantartási költségek kifizetésével elmaradtak, ám a tervezet kritikusai szerint az eladósodottak hónapokig a bíróságokat terhelhetik a jogi folyamattal, a perköltségek pedig a naprakészen fizető lakókra hárulnának. A törvénytervezet pontosan leszögezi a tulajdonosi társulások hatáskörét is, a vezető szerepet betöltő személyek feladatait, s arra is kitér, hogy milyen végzettséggel kell, hogy rendelkezzenek az elnökök, adminisztrátorok, cenzorok.
Amennyiben a törvénytervezetet a jelenlegi formájában elfogadják, a polgármesteri hivatalnak elővásárlási joga lesz a közköltségek kifizetésének elmulasztása miatt elárverezett lakások esetében, vagyis megvásárolhatja ezeket a lakásokat, s szociális lakásokként bérbe adhatja. A bérlésnél elsőbbséget éveznek azok, akik addig is benne laktak. Székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi lakótársulások vezetőit kérdeztük a tervezettel kapcsolatban.
A székelyudvarhelyi Tábor-negyedi Gyopár lakószövetség elnöke, Ciontos Sándor arról számolt be, hogy szívesen látnák, ha felelősségre vonhatók lennének azok, akiknek hibájából beázott az alsó szomszéd, hiszen tapasztalata szerint megtörtént már, hogy a hanyag lakók visszautasították a kár megtérítését.
Szabó Jenő, a székelyudvarhelyi Kórház-negyedi lakószövetség elnöke is hallott már a törvénytervezetről, de úgy vélte, hogy érdemben nem lehet hozzászólni, amíg csak a megvitatás állapotában van. Ő is úgy véli, hogy a mulasztókat felelősségre kell vonni, de szerinte olyan emberek írnak ilyen törvénytervezeteket, akik még nem laktak tömbházlakásban. Elmondta ugyanakkor, hogy eddig az ilyen jellegű károk kijavítására a lakótársulás forgóalapját használták fel, amelybe a befizetendő részt minden lakó számára egyénileg számítják ki. Hangsúlyozta, a forgóalap nem egy közösségi alap, hanem lakrészekként és fogyasztókként szigorúan nyilvántartott összeg, amellyel csak a törvény előírásai szerint rendelkezhet a lakószövetség.
Mindkét lakószövetség elnöke üdvözölte a károk megtérítésére irányuló erőfeszítéseket, viszont egybehangzóan úgy értékelték, hogy nem kivitelezhető a tervezet azon része, amely a karbantartási munkálatokra szánt pénzalapot nem fizetőket bírságolná meg.
Alexa Péter marosvásárhelyi lakószövetségi elnök elmondta, nagy szükség van egy új törvényre, amely remélhetőleg hatékonyabban leszögezi a társulás hatáskörét, s azt is, hogy szabálysértés esetén ki és hogyan léphet fel a lakók ellen. „A legnagyobb gondot a közköltséget és más szolgáltatást ki nem fizető lakók okozzák. A több éves adósság felhalmozását csak peres úton, nehezen és hosszadalmasan lehet behajtani. Az lenne a legjobb, ha nem évekig húzódna egy-egy per, hanem a nagyon nagy adósságok behajtását gyorsabban meg lehetne oldani” – vélte az elnök.
Szerinte fontos, hogy szabályozzák, hogy ki és miképpen fog ellenőrizni és bírságolni, ha felmerül a gyanú, hogy valaki a lakásában olyan módosításokat, átépítéseket végeztet, amely esetleg károsítja az épület tartószerkezetét. Sok olyan tulajdonos van, aki nincs tekintettel a többiekre és azt hiszi, hogy bármilyen módosítást elvégezhet lakásában. Ugyanez a helyzet azzal is, ha valaki hanyagság vagy csőtörés miatt eláztat valakit. „Eddig az úgynevezett tettes jóindulatán múlott, hogy megoldotta-e az áztatást okozó problémát, s kiegyezett-e az alsóval a kár kijavítását illetően vagy sem. Hangsúlyozom, az új törvény csak akkor lesz hatékony, ha pontosan leszögezi ki miért felelős, ki miért vonható felelősségre, és ki fogja ezt megtenni” – mondta Alexa Péter.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
Körlevélben szólítja fel a marosvásárhelyi városháza a szakigazgatóságok és a hivatalhoz tartozó közintézmények vezetőit, hogy március 9-ig közöljék, hány alkalmazottjuktól tudnak megválni, a nemrég megjelent megszorítási intézkedéseknek megfelelve.
A dicsőszentmártoni hivatásos tűzoltókat Désfalvára riasztották szerdán este. Egy lakóház gyulladt ki.
Húsz éve lehet minden tavasztól késő őszig megfigyelni a gólyák életét webkamera segítségével a Maros megyei Sáromberkén. Március 4-én újraindult az élő közvetítés, két kamerán is lehet figyelni, mikor érkeznek a madarak.
Eltűnt egy 13 éves, a Maros megyei gyermekvédelem által családjából kiemelt lány kedden Marosvásárhelyen. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a megtalálásához.
szóljon hozzá!