Tippek a biztonságos netezéshez

Miközben napjainkban Európában a Facebook és a Youtube a legelterjedtebb közösségi hálók, Amerikában az előbbi már veszített népszerűségéből: ott a Twitter és az Instagram a menő. Legalábbis egyelőre. Létrejöttekor a Facebook célja az egymástól távol élő családtagok, ismerősök kapcsolattartása volt, azonban később, a hatalmas adatbázisnak köszönhetően, marketingszempontból is egyre vonzóbbá vált. Ma már, ha rákeresünk egy termékre, rövid idő alatt elárasztanak a különböző cégek ajánlatai. Érdekes viszont, hogy ezek gyorsan igazodnak érdeklődési körünkhöz, profilunkhoz. Nem mindegy ugyanis, hogy villát egy ingatlanügynök keres, vagy egy étterem tulajdonosa – mondott egy példát az Udvarhelyszéki Anyák Közössége meghívására a városi könyvtárban tartott előadáson Brok Szabolcs. Azonban nem csupán a szolgáltatókhoz jutnak el az adataink, a felhasználók milliói vonzó célpontot jelentenek a hackerek, csalók számára is. Nehéz védekezni ellenük, azért is, mert leggyakrabban a saját magunk által közzétett információk tesznek áldozattá.

Legvédtelenebbek a kiskorúak, akiket sokkal könnyebb becsapni, mint a felnőttet: ezt használja ki sok esetben a gyermekpornográfia, valamint a pedofilok. Ezért az előadó nem tartja jónak, hogy a szülő megengedje gyerekének a Facebook-fiók létrehozását. Az internet úgy próbál valamelyest védelmet nyújtani nekik, hogy tizennyolc év alatti személy adatait nem adja ki a Google-kereső – természetesen ezt csak akkor, ha a kiskorú a reális életkorát írja be a profiljába.

Komoly szociológiai kutatási területté vált a közösségi háló, hiszen teljes viselkedési normaváltást eredményezett: ma egy kávéházban már nem feltétlenül a társalgás a lényeg, hanem az esemény közlése az ismerősökkel. Ugyanakkor Udvarhelyszéken is előfordult nemrégen, hogy egy kiskorú öngyilkosságot kísérelt meg egy róla készült, ám számára szégyenérzetet keltő kép megosztása miatt – mondta az előadó.

Brok Szabolcs néhány tippet osztott meg a közösségi oldalunk biztonságosabbá tételére: regisztrációnál ne a banki átutalásoknál használt e-mailt adjuk meg, mindenhez írjunk külön jelszót, amely lehetőleg nem banális, agyonhasznált kulcsszavakat tartalmaz, melyet a hackerek akár pár perc alatt feltörhetnek (pl. jelszo1234), okostelefonnál állítsuk be a kódgenerátort, mivel a feltört jelszóval a telefonkészülék nélkül nem tudnak bejelentkezni. Gyakran változtassuk a jelszavunkat, ugyanakkor használaton kívül ne maradjunk bejelentkezve, ne kérjük, hogy az oldal megjegyezze jelszavunkat, illetve a felhasználónevünket. Elrejtőzhetünk, ha a beállításnál bekapcsoljuk, hogy a keresők találatai közt minél hátrébb helyezkedjünk el. Ne tegyük elérhetővé adatainkat mindenki számára, csupán ismerőseinknek.

Az előadó elmondta azt is, hogy lehetőség van az úgynevezett sütik (cookie-k) törlésére. Ez egy ideiglenes adatcsomag, amelyben tárolódnak a belépési adataink. Megtudhattuk azt is, hogy bármennyire szeretnénk, a Facebook-fiókunkat nem tudjuk törölni, csupán felfüggeszteni.

Beszélt ugyanakkor a láthatatlan világhálóról, az úgynevezett Deep Webről, mely a web azon része, amelyhez nem férnek hozzá a keresőoldalak. Ez azért lényeges, mert ott hatalmas mennyiségű adat található, azonban az óriási információhalmaz rendszerezetlen. Ehhez a felülethez az amerikai hadsereg által kifejlesztett Tor használatával lehet csatlakozni, a web ezen részén azonban nagyon gyakran illegális tartalmak találhatók.