
Fotó: Veres Nándor
Az optimista várakozáshoz képest kevés pozitív hozadéka volt az idei évnek a mezőgazdálkodók számára – értékelte Tánczos Barna szenátor, aki a nehézségek, problémák okairól és mikéntjéről is beszámolt.
2015. december 12., 19:002015. december 12., 19:00
Több változást, újdonságot hozott a 2015-ös esztendő a mezőgazdálkodók számára, az év végéhez közeledve Tánczos Barna RMDSZ-es szenátort kérdeztük az idei mezőgazdasági évről, annak nehézségeiről, hozadékairól.
„Próbaévnek” nevezte a 2015-ös esztendőt a politikus, mivel meglátása szerint nagy próbatétel előtt állt a mezőgazdasági minisztérium, hiszen ez volt az első év az új programozási időszakból – mint ismeretes, késve, idén kezdődött el a 2014–2020-as agrárpolitikai időszak. Hozzátette, mindenki nagy reményekkel várta az idei évet, hogy életbe lépjenek az új időszak intézkedései.
„Tavaly még arról számoltunk be, hogy az új vidékfejlesztési terv a kis és közepes családi mezőgazdasági vállalkozásoknak kedvez, hogy külön támogatási rendszerek indulnak a fiatal gazdáknak, hogy plusz területalapú támogatást kaphatnak. Továbbá, hogy olyan kultúrák is támogatásra kerülnek, mint a burgonya, a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények (a lucerna, a szója), amelyek az állattenyésztőknek kedveztek volna. Ehhez képest az idei év teljes csőd volt” – mutatott rá.
Annak ellenére, hogy sok energiát fordítottak az új Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) várható kiírásainak ismertetésére, utólag kiderült, hogy az idei évre vonatkozó kiírások nagyon sok olyan megkötést, feltételt tartalmaztak, amelyek elbátortalanították a gazdákat – számolt be az egyik idei problémáról a szenátor. Megjegyezte, emiatt nagyon kevesen éltek a pályázati lehetőségekkel, akik pedig megpróbálták, azokat olyan, utólag elfogadott szabályok szerint bírálták el a minisztériumban, amelynek eredményeként nagyon sokukat visszautasították. „Az idén leadott pályázatok száma alapján nem teljesített túl jól a megye, főleg azért, mert nem voltak időben közzétéve a belső eljárási, elbírálási módszertanok, amelyek hiányában sokan nem nyújtották be a pályázatukat” – ismertette a Tánczos.
A politikus a nehézségek között említette továbbá, hogy több mint másfél hónapos késéssel kezdődött az idéntől életbe lépett egységes mezőgazdasági kérelmek leadási határideje. S miután késve elkezdődött, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) informatikai rendszere sem működött tökéletesen. Az állattenyésztőket csak az utolsó hetekben fogadták, de még akkor sem működött a kérelmezéshez szükséges informatikai program. Közben óriási sorok alakultak ki a megyei ügynökségek előtt. Azon rövid időszak alatt pedig, amíg benyújthatóak voltak a kérelmek, több alkalommal is változtak az előre megszabott feltételek. Példaként a közbirtokosságok esetét említette, amelyek az első hetekben nem kérelmezhettek területalapú támogatást, ha nem rendelkeztek saját állatállománnyal, amely lefödte gyepterületüket. Az utolsó hetekben változtattak, így a közbirtokosságok és állatokat nem tartó gazdák is élhettek a kérelmezéssel. Emlékeztetett arra is, hogy a fejőstehenek után járó prémium támogatás végül törzskönyv nélkül is igényelhető volt a hegyvidéken gazdálkodók esetében.
Mindemellett a területalapú támogatás előlegének kifizetése körül is nagy volt a fejetlenség, aminek a megyei ügynökségek alkalmazottai itták meg a levét, mivel szinte éjt nappallá téve dolgoztak az utolsó percben elinduló rendszerben, hogy minél több gazda kaphasson pénzt. „Számos olyan változás következett be, amely feje tetejére állította az egész kérelmezési rendszert” – nyomatékosított Tánczos Barna. Érdeklődésünkre továbbá elmondta, ez esetben a hiba abban rejlik, „hogy az országos APIA képtelen volt 2015 tavaszára előkészíteni az informatikai rendszerét. Részben mert a vezetőséget többször is elvitte a korrupcióellenes ügyészség, utána pedig azért, mert senki nem vállalta az informatikai program módosítási szerződésének aláírását. Ennek következtében toldozott-foldozott rendszerben dolgoztak az ügynökség alkalmazottai”.
Embertelennek nevezte a politikus azokat a feltételeket, amelyekben dolgozniuk kellett és kell a megyei APIA alkalmazottainak. Kiemelte, meg van győződve afelől, hogy idén nem a megyei alkalmazottak voltak felelősek az adódó problémákért, hanem a bukaresti vezetőség.
Nehezítette a mezőgazdálkodók munkáját az idei forró, száraz nyári időszak is. Hargita megyében több mint kétezer termelő esetében készült aszálykár-felmérési jegyzőkönyv 25 ezer hektárnyi károsult területről. A 30 százalékosnál nagyobb terméskiesést elszenvedett gazdák mintegy 90 százaléka csíkszéki. Tánczos szerint az aszályproblémát megfelelőképpen kezelték a megyében – jó volt a kommunikáció, hatékonyan bonyolították le az ügyintézést a megyei mezőgazdasági igazgatóság és APIA alkalmazottai. Országos viszonylatban is jó helyen áll – a károsult terület és az érintett gazdák számát figyelembe véve – a megye.
Továbbra sem javul a helyzet a hús és élőállat-értékesítés területén. „Jelenleg is hiányzik az a rendszer, amely révén direkt a polcokra juttathatnák a gazdák a megtermelt húst. Amíg nem lesz valamiféle, feldolgozásra alapuló termelés, addig teljesen ki vagyunk szolgáltatva a kupeceknek, akik olyan áron vásárolják fel az állatokat, amilyenen akarják” – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, ebből a helyzetből nagyon nehéz kitörni, főleg a szarvasmarhatartóknak, mivel a prémium minőségű marhahúsnak nincs hazai piaca, tehát csak külföldi értékesítésben gondolkodhatnak a gazdák. Szükség lenne az egész rendszer átszervezésére, és olyan értékesítési rendszert kialakítani, amely révén több száz, illetve ezer állatot lehetne külföldi piacra eladni. Ehhez hasonlóval jelenleg nem foglalkozik senki, és nem is lesz aki, amíg a gazdák nem bíznak meg az egyesületekben, szervezetekben, amelyek őket képviselve értékesíthetnék az állományt.
Az év egyetlen pozitívumaként említette, hogy jól zárják a 2007–2013-as vidékfejlesztési tervet. Az átmeneti intézkedésekkel elérték, hogy azokat a pályázatokat, amelyeket nem sikerül idén befejezni, jövőben is megvalósíthassák a pályázók – az új program pénzeiből finanszírozva. „A LEADER-ek esetében valószínű, hogy Hargita megyében egyetlen eurót sem veszítenek, minden pályázatukat le tudják zárni, be tudják fejezni. Van ugyan egy 800 millió eurós országos veszteség, amit vissza kell fizetni, de így is a 2007–2013-as vidékfejlesztési alapok több mint 90 százalékát lehívják december végéig. Ezzel az aránnyal országos viszonylatban meghaladnak minden más uniós programot, ahol 50–70 százalékos sikerrel zárják az előző időszakot.”
Kitérve arra, hogy nemrég leváltották az országos APIA vezérigazgatóját, illetve a mezőgazdasági minisztert, Tánczos elmondta, a miniszterváltás után óriási a bizonytalanság a minisztériumban. Nincs letisztázva, hogy melyik területért ki felel, a vidékfejlesztésért felelős államtitkár elment, múlt héten az eddigi háromhoz képest egyetlen államtitkárral dolgozott a minisztérium. Ugyanakkor új vezérigazgatót neveztek ki a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) élére, de az aligazgatók cseréjét még nem rendezték, így ott is elég nagy a bizonytalanság. Ennek ellenére a politikus bízik abban, hogy szót tudnak érteni az említett két intézmény új vezetőségével, és úgy módosítják a kiírások feltételeit, hogy azok pályázhatók legyenek. Az APIA vezetőségbeli változásaival kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, nem látja azt a radikális változást, amitől a dolgok hirtelen megoldódnának.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
szóljon hozzá!