Szakértők elmélkedtek a székely gazdálkodás jövőjéről

Az énlaki kultúrotthonban délelőtt tíz órára igen kellemes légkör alakult ki: a határon túlról érkezett és környékbeli részvevők vidám társalgása, a sűrű parolázás előzte meg az ünnepélyes megnyitót. Mint kiderült, Kanadából is jeleztek részvételi szándékot a Pro Énlaka Alapítvány, a Pécsi Tudományegyetem, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet által a kis településre szervezett szakmai tanácskozásra.

A megnyitón elsőként Szávai Márton, a Pro Énlaka Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott beszédet, kifejtetve, hogy sok fáradság és törődés árán néhány éve végre sikerült kulturális életet teremteniük a faluban, melynek részeként remélhetőleg újabb két év múlva is tartanak majd konferenciát. Az alapítvány elnökét követően Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szólt a jelenlévőkhöz, kifejtve, az énlaki konferencia előnye, hogy az ott elhangzó elméletek szervesen kapcsolódnak a gyakorlathoz. Hozzáfűzte, a rendezvény pozitív hatása, hogy elindított egy mozgalmat, melynek köszönhetően fiatalok és külföldiek is házakat vásárolnak a környék falvaiban, ahol gazdaéletet kezdenek. Úgy vélte, fontos átadni a fiatalságnak a gazdálkodás hagyományait, ugyanis az egy olyan rendszert teremt, amely nagyjából képes eltartani az embereket. Ebbe a rendszerbe igen kevés pénz kerül be – fejtette ki –, a probléma azonban az, hogy az sem marad itthon, ugyanis a gazdák igen kis része vásárol tudatosan hazai terméket. Ahhoz, hogy a pénz e rendszerben maradjon, komoly együttműködés szükséges, ugyanis ez teszi fenntarthatóvá a gazdálkodást – foglalta össze a főkonzul. Ugyancsak az együttműködés fontosságát emelte ki Marelyin Kiss József, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet képviselője, hozzáfűzve, hogy az anyaországi és külhoni magyarsággal nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is szeretnének partnerséget kialakítani.

Ezt követően Kolumbán Gábor Énlakán élő közgazdász fejtette ki nézeteit, melyek szerint problémát jelent, hogy a helység 50–60 gazdája nem jár a konferencia előadásaira. „A mi készülékünkben van a hiba” – vélte, hozzáfűzve, szervezőkként el kell gondolkodniuk azon, hogy miként szólíthatnák meg hatékonyan a helybélieket, ugyanis csak őket bevonva lehetne életbe léptetni a szakmai tanácskozáson megszülető elképzeléseket.

Nagyon magas szintű előadások hallhatók a konferencián – mutatott rá Egyed Ákos történészprofesszor, hangsúlyozva, hogy ezek akkor válnak igazán eredményesekké, ha a falvak nem maradnak üresen. „A kérdés az, hogy megszületnek-e azok, akik továbbvihetnék a székelység örökségét, hagyományait” – összegezte mondanivalóját. Végül Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora nyitotta meg az előadássorozatot, felhíva a figyelmet a kultúrotthonban látható kiállításra, amelyen fotók, tájékoztatók tanúskodnak az egyetem szakértőinek Énlakán évek óta végzett építészeti és néprajzi kutatásairól.

A továbbiakban előadásokat hallhatnak a konferencia részvevői, illetve szombaton autóbuszos kiránduláson vehetnek részt, melynek során a Molnár István Múzeumba, az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválra, valamint a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó manufaktúrához látogatnak.