Semmi ok a derűlátásra

A Hargita Megyei Statisztikai Intézet szükségét érezte, hogy helyesbítést kérjen az egyik bukaresti hírportálon múlt héten megjelent és számos portál által átvett egyik statisztikai kimutatással kapcsolatban.

„Amikor láttam a Gandul.info hírportálon, hogy nem azokat a hargitai adatokat használták, amelyeket  beküldtünk az Országos Statisztikai Intézethez, jeleztük a bukaresti központunknak a tévedést. Ők továbbították az észrevételünket az adott portál szerkesztőségéhez. Mint kiderült, a cikk szerzői tévedtek” – nyilatkozta a Székelyhon.ronak Maria Aboș, a Hargita Megyei Statisztikai Intézet vezetője, aki személyes véleményként annyit még hozzátett, ő is jobban szeretné, ha valóban 33 százalékkal növekedtek volna az átlagbéreket, a statisztikai számsorok viszont nem a vágyakról, hanem „a valóságról szólnak”. Hargita megyében idén februárban tehát nem 1369 lej volt a nettó átlagbér – tisztázza a szakember –, hanem 1066 lej, mindössze 37 lejjel több, mint egy évvel korábban.

Kételkedtünk, magyarázatokat kerestünk

Már akkor kételkedve olvastuk az Országos Statisztikai Intézet kimutatására hivatkozó bukaresti hírportálok híranyagait, amelyek arról szóltak, hogy Hargita megyében tavaly februárban még csak 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont már 1369 lej. A 33 százalékos növekedést bombasztikus hírként tálalták a központi újságírók. Magyarázatért több gazdasági szakembert is megkérdeztünk a lehetséges növekedésről, ám mindannyian úgy fogalmaztak, hogy „semmi olyan nem történt a megyében, ami indokolttá tenné ezt a nagyarányú növekedést”.  

Nem volt magyarázat ekkora növekedésekre

Elsőként Kedves Imrét, a Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság ügyvezető igazgatóját kérdeztük, aki rögtön tisztázta: nem érti, hogy egy év alatt mitől növekedhetett 33 százalékkal a nettó átlagbér, hiszen semmi nem támasztja alá a nagy arányú növekedést. „A növekedés egy része a megnyirbált közalkalmazotti bérek bizonyos százalékának visszaadásából származhatott, de más növekedésre nem látok magyarázatot. Hargita megyében nem volt olyan gazdasági fejlődés, ami ennyire befolyásolhatta volna a bérek növekedését” – magyarázta akkor Kedves Imre.

További magyarázatért egy gazdasági szakértőt is megkérdeztünk, aki szerint minden esetben csínján kell bánni egyetlen hónap statisztikai mutatóinak összehasonlításával – jelen esetben a 2012-es, illetve a 2013-as februári számsorokkal –, mert a bérek tekintetében az a mérvadó, ha éves átlagot számolunk, és azt hasonlítjuk össze egy másik esztendő átlagával.

Borboly is véleményt alkotott

Ezzel szemben Borboly Csaba nem keresett különösebb magyarázatot a szokatlanul látványos bérnövekedésre. Hargita Megye Tanácsának elnöke a bukaresti hírportálon – tévesen – világgá kürtölt jelentős bérnövekedésről az egyik közösségi oldalon fejtette ki véleményét. Mint hozzászólásában akkor megírta: „aki azt szajkózta, hogy 41 megye közül a 41-ikek vagyunk (utalva a tavalyi helyhatósági választások előtti kampányban elhangzottakra), az hazudott! De hát ez van. Olyan időket élünk, amikor a hazudozás egyeseknek életforma, a politikában meg különösen. De hát azért van igazság is, és ha lassan is őrölnek a malmai, de előbb vagy utóbb az igazság kiderül!”

A Gandul.info közben kijavította a hibát: a frissített kimutatás szerint Hargita megye a 3,6 százalékos növekedéssel is csak az utolsó, 41. helyen szerepel (Ilfov megye nem található a kimutatásban).