Fotó: Thomas Campean
Fizikai, szellemi és eszmei mivoltában is teljesen saját tárlattal jelentkezik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum: az intézmény régészei által végzett tízéves kutatómunka summázása a Templomok a föld alatt című kiállítás, melynek megnyitóját csütörtökön délután hat órától tartják.
2014. június 04., 16:022014. június 04., 16:02
2014. június 04., 16:232014. június 04., 16:23
Az elmúlt tíz év régészeti tevékenységének egy szegmense tárul a látogató elé az udvarhelyi múzeumban: a földszinti termekben berendezett, Templomok a föld alatt című kiállítás kurátorai Nyárádi Zsolt és Sófalvi András régészek. A több mint két tucatnyi udvarhelyszéki településen végzett ásatások, geofizikai kutatások és felmérések célja a középkori templomok és a köréjük szerveződött temetők feltárása volt.
„Az ásatások egyre kiterjedtebbek, legújabb projektünk a patakfalvi elpusztult középkori templom feltárása. Ebben amerikai antropológusok is segédkeznek. A kutatások most már nemcsak önmagukban zajlanak, hanem tágabb kiterjedésben is próbáljuk kontextusba helyezni az eredményeket. A templomok kiemelkedő szerepet játszottak egy-egy település történetében, és ha ezek létrejöttét keltezni tudjuk, akkor nagyon közel járul a település kezdeteinek keltezéséhez” – sorolta Nyárádi Zsolt. A szakember kifejtette: a tavaly nyáron alkalmazott, ún. C12-es módszer (melynek során az élő szervezetekbe beépült szénatomot vizsgálják) segítségével sikerült megállapítani például, hogy Bögözben és Lövétén is a 12. század második felében keletkeztek az első sírok, és közvetlenül ezek közelében épültek az első templomok is.
Fenyéd például a vizsgálatok alapján valamivel korábban, a 11. század végén, a 12. század elején keletkezhetett. „Mindez hihetetlenül újszerű eredmény, hiszen csupán a leletekre hagyatkozva időben ennyire nem tudtunk volna visszamenni. Az amerikai antropológusok által a csontanyag vizsgálata során kapott eredmények kiegészítik ezt a kutatást” – tette hozzá a régész.
A tetemes kutatási eredmény és adat egy szegmense látható ezúttal a múzeumban: a kurátorok kiemeltek néhány olyan udvarhelyszéki templomot, amelyek valamilyen szempontból érdekesek. „Csupán néhány négyzetméteren képtelenség lenne bemutatni mindazt, amit az évek alatt összegyűjtöttünk, ezért kiemeltünk néhány objektumot, amelyek legérdekesebb szegmenseit igyekszünk bemutatni” – magyarázta Sófalvi András, a régészpáros tagja.
A tárlatot két kisfilm is kiegészíti, ezek egyike a sokszor „csodabogárként” kezelt régészek mindennapi munkáját mutatja be. „További érdekesség, hogy a homoródszentmártoni templom elpusztult Szent László-freskóját, amelyet Huszka János örökített meg, kiegészítő elemként csatoltuk a tárlathoz” – árulta el Sófalvi. Egyébként a kiállítás látványtervét Baróti Hunor képzőművész készítette.
A templomok a föld alatt elnevezésű tárlat beilleszkedik a Haáz Rezső Múzeum korábbi, mind tartalmi mind formai megjelenítésben korszerű kiállításainak sorába, érdekessége azonban, hogy az udvarhelyi múzeum régészei által végzett tízéves munka konkrét eredménye, amely fizikailag, eszmeileg és szellemileg is a Haáz Rezső Múzeumhoz köthető – hangsúlyozta Miklós Zoltán múzeumigazgató.
A csütörtökön délután 6 órától tartandó megnyitón köszöntőbeszédet mond Bunta Levente polgármester, a tárlatot pedig Gyöngyössy János szakíró, grafikus és Juhász Ábel református lelkész nyitja meg.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
szóljon hozzá!