Nem terveznek területkisajátításokat a városházán

A Székely Támadt-vár esetében az első és legfontosabb lépés a jövőbeni rendeltetésével kapcsolatos közösségi igények és ötletek csoportosítása, rendezni kell majd a vár környezetének kérdését is, a teljes felújítás érdekében pedig elengedhetetlen, hogy előbb-utóbb a várfalakon belüli tevékenységről is hosszú távú döntést hozzon a városvezetés.

Tanácshatározatban döntött az elmúlt héten a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület a Székely Támadt-vár falainak a Haáz Rezső Múzeum ügykezelésébe történő átadásáról. Az intézkedéssel könnyebbé válik az egyre csak romló állapotú várfalak felújítása, ugyanakkor a pályázási lehetőségek is kedvezőbbé válnak az átadással. Miklós Zoltán múzeumigazgató három lépésben képzeli el a vár teljes felújításának folyamatát és az A-kategóriás műemlék élettel történő megtöltését. Az első és legfontosabb teendő a vár jövőbeni rendeltetésével kapcsolatos közösségi igények, ötletek, javaslatok felmérése.

„Mi ebben nem csupán egyéni szereplőkként szeretnénk részt venni, hanem egy koordinátori szerepet töltünk be, a megfogalmazott közösségi igényeket mind egy helyre próbáljuk csoportosítani, hogy a különféle realistább, vagy akár merészebb álmokat egymás mellé téve egy egységes cselekvési tervet dolgozzunk ki” – fogalmazott a tervekkel kapcsolatban, hozzáfűzve: természetesen legalább ilyen fontos az is, hogy megkezdődjön a vár falainak restaurálása. Az igazgató szerint az említett ötletbörzére és az első egyeztetésre már az elkövetkező másfél, két héten belül sor kerül.

Két lépésre a harangpark kialakításától

Számottevő igény az is, hogy kulturális-turisztikai szolgáltatások is legyenek az életre kelő várban, ezért második lépésben ezeket a tevékenységeket szerveznék meg. Erre már konkrét ötleteik, sőt terveik is vannak, így valósítanák meg pünkösdre az ország első harangkiállítását a várban. A harangpark kialakításához Lázár Imre harangöntő több évszázadot átfogó gyűjteményét használnák fel, a vállalkozó ezt a hagyatékot felajánlotta a városnak – tudtuk meg Miklós Zoltántól.

Harmadik lépésben a vár környezetével kapcsolatos kérdéseket, problémákat rendezné – a múzeumigazgató elképzelése szerint – az a szakmai, civil, önkormányzati és vállalkozói csoportosulás, amely ennek érdekében megalakulna. Ez utóbbi egyébként a hosszabb távú, egyben legköltségesebb és legtöbb nehézséggel járó teendő is, hiszen a várfalhoz tapadó, úgynevezett parazitaépületek lebontásával jár, valamint esetleges telekcseréket vagy felvásárlásokat feltételez, ami az érintettek körében egy állandó kedélyborzoló témát jelent.

A várfalra tapadó pajták, csűrök, műhelyek és más építmények teljesen jogtalanul épültek, azokat el kell tüntetni, de a szakember szerint a vizesárok visszaállítása és a műemlék tövében található lakóházak lebontása nem megalapozott javaslat. A megoldás az lehetne, ha lehetőség szerint a város fokozatosan felvásárolná ezeket az ingatlanokat és a civil szervezetek rendelkezésére bocsátaná, amelyek ott folyamatosan aktív tevékenységet végezhetnének, hiszen ha turistacélponttá akarjuk tenni a várat, akkor élet, nyüzsgés kell legyen körülötte – mondta Miklós Zoltán. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy fel kell szabadítani a várfal körüli területeket, hiszen elsődleges fontosságú, hogy körbejárhatóvá váljon a Székely Támadt-vár.

Megkerülhetetlen döntés

Hasznosítani kell a Guttmann Szabolcs építész által elkészített és a kulturális minisztérium által elfogadott várrestaurálási terveket, a rövid távú célok között szerepel a Telegdy bástya alapos megtakarítása, a középtávú tervek között pedig annak teljes külső és belső restaurálása, befedése, hogy azt ingatlanként lehessen hasznosítani – fejtette ki a tervekkel kapcsolatban a múzeumigazgató, elmondva, hogy a bástyafelújítás költségeire a Norvég Alapnál pályáznának.

A jelenlegi helyzetben azonban csak kisebb, néhány száz ezer euró értékű kiírásokon lehet pályázni, a Székely Támadt-vár teljes, mindenre kiterjedő restaurálására viszont – a Guttmann Szabolcs által elkészített felújítási tervek szerint – négy-öt millió euróra lenne szükség. Ilyen nagy összegekre csak az európai uniós turisztikai fejlesztési programokban lehetne pályázni, ez viszont nem lehetséges addig, amíg a várban található épületet oktatási tevékenységre használják.

Miklós Zoltán szerint a cél mindenki számára világos: teljesen új rendeltetést adni a várnak, és megtölteni azt élettel. Elengedhetetlen tehát, hogy előbb vagy utóbb hosszú távú döntést hozzon a város a várfalakon belüli teljes tevékenység megszervezéséről – zárta mondandóját az igazgató.

Hivatali álláspont a kisajátításokról, térnyitásról

A Haáz Rezső Múzeum ügykezelésébe átadott Székely Támadt-várral kapcsolatos kérdésekben kikértük a polgármester, illetve a városvezetés álláspontját. A kérdéseinkre kapott válaszokból kiderül, hogy az önkormányzat is támogatja a várfalak előtti tér megnyitását és a kerítések lebontását, a várfalakkal határos magánterületeket azonban nem kívánják kisajátítani, ezeket inkább megvásárolnák.

„Elsősorban az a cél, hogy a várfal szakszerű felújításra kerüljön. Ahhoz, hogy valós eredményeket érjünk el, szükség van egy olyan »gazdára«, aki prioritásként kezeli a vár sorsát, és katalizátorként tud működni a segítő szándékok egyazon irányba való terelése érdekében. A műtárgyvédelem mellett a múzeum hivatásaként a műemlékek iránti felelősség is említhető, ezért teljesen jogos a Városháza irányába megfogalmazott kérésük” – írják a műemléknek a múzeum gondozásába történő átadásával kapcsolatban.

Megkérdeztük azt is, hogy a felújítás érdekében szükség lesz-e a jövőben a vár teljes területének a múzeum ügykezelésébe történő átadására, de erre a kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ. „A csütörtöki határozat egészen pontosan a jelenleg álló teljes kőfalara vonatkozik – beleértve a négy bástyát is –, továbbá az északi bástya 206 négyzetméteres belterületét. A tényleges cselekvés során természetesen a közvetlen környezetet is érinteni fogják a munkálatok, de addig is nagyon fontos a szükséges előmunkálatok megtétele, tervek és engedélyezések pontos lekövetése. Ez pár éven belül valósítható meg a jelen anyagi keretek között. Természetesen nem mondtunk le a teljes felújításról, folytatni kívánjuk, amit elkezdtünk, a tervezést, a pályázati lehetőségek felkutatását, és bízunk benne, hogy a Kulturális Minisztérium által 2010-ben elindított, műemlékek restaurálását támogató kezdeményezés is folytatódik. Természetesen tanintézményről lévén szó ezeket úgy kell megvalósítani, hogy az oktatást semmilyen szempontból ne akadályozzák.”

Nem kaptunk világos választ arra a kérdésre sem, hogy a vár körüli parazitaépületek lebontásával kapcsolatban milyen állásponton van a városvezetés. „Tanulmányozzuk, hogy miként lehetne kialakítani egy sétányt a vár körül, ami növelné a vár használati értékét” – írták az említett kérdésre. A vár körüli magánterületek esetleges kisajátításával kapcsolatban viszont határozottan fogalmaznak: „Az önkormányzatnak módjában áll kisajátítani a területeket, de mi a megegyezés útján szeretnénk a terveinket megvalósítani. A kérdés az, hogy ehhez elő tudjuk-e teremteni a szükséges anyagiakat, a lehetőséget erre is a pályázatokban látjuk.”

Civil kezdeményezésként felmerült az ötlete annak, hogy kisebb átalakításokkal – az iskola bejáratának hátraköltöztetésével – meg lehetne nyitni a tanintézet előtti területet. Mint a hivataltól kapott levélből kiderül, ezt a javaslatot a városvezetés is támogatja. „Tanulmányozzuk a lehetőségeket és azok ésszerűségét. A városrendezéssel kapcsolatos véleményünk egyértelműen az, hogy a tereket ki kell nyitni, a kerítéseket le kell bontani. (…) Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az épületben tanintézmény működik, ezért a Tanügyminisztérium is véleményt fejthet ki a kérdéskör kapcsán. (…) Egyszóval a nyitás a cél, hogy ezt hogyan valósíthatjuk meg a legésszerűbben, az alapos elemzés következtében határozható meg” – tájékoztat a kérdéseinkre írt hivatali levél.