Nem minden falopás kerül jegyzőkönyvbe

Szentegyházán 2012 első felében alakult meg a Szentegyházi Erdőtulajdonosok Egyesülete, melyet a meglévő hat csoportosulás – Katlan, Kazánsarka, Csutakos, Kisaranybükk, Ángyus, Bagolykő – tagjai hoztak létre annak érdekében, hogy egy erdészettel szerződést kötve meg tudják őrizni erdeiket. Az egyesület hozzávetőlegesen hétszáz erdőtulajdonost számlál, a fentebb felsorolt csoportok közül három 180–200 fős, kettő pedig 50–60 fős.

Mind a hat társaság választott egy képviselőt, akik múlt év májusában kötöttek szerződést a székelyudvarhelyi székhelyű Homoród Erdészeti Hivatallal, mely elvállalta az erdők őrzését. Mint arról korábban írtunk, a 3000 hektárnyi terület őrzésében ez év januárjától a szentegyházi polgárőrség és csendőrség, valamint a környékbeli közbirtokosságok vezetői is segédkeznek, és folyamatos ellenőrző akciókat tartottak a környékbeli erdőkben. Ugyanebben az időszakban a helyi rendőrök 15 alkalommal ellenőriztek fát szállító járművet a városban és környékén, és összesen 82,46 köbméter illegálisan kivágott fát foglaltak le. Az ellenőrzések során hét alkalommal büntettek, négy esetben pedig bűnvádi eljárást is kezdeményeztek az elkövetők ellen.  

Lopják az erdejét, neki tűzifája sincs

A Katlan társaság egyik tagja, T. A. kereste fel szerkesztőségünket azzal a panasszal, hogy annak ellenére, hogy évi 45 lejt fizet hektáronként az őrzésért, továbbra is lopják a fát a területéről, mely szomszédos a Csíki lázzal. Elmondása szerint legutóbb tavaly szeptemberben 28 fát vágtak ki illegálisan az erdejéből, de a kárt az általuk megválasztott vezető nem jelentette, a nemrégiben történt ellenőrzések alkalmával is elhallgatta.

„Nekem összesen 17,84 hektáron volt erdőm, melyet 2005-ben osztottak vissza, ennek azóta több mint felét ellopták a fatolvajok” – kezdte a történetét T. A., aki megkért arra, hogy a teljes nevét ne írjuk ki. Tavalytól – annak reményében, hogy sikerül megállítani a tolvajlást – a Katlan társaság tagjaként ő is fizet az erdeje őrzéséért. „Májustól decemberig 803 lejt fizettem ki, de azóta is legalább 50 köbmétert kivágtak a tolvajok.

Először tavaly augusztusban tettem feljelentést a Hargita Megyei Erdő- és Vadgazdálkodási Felügyelőségen, akkor 28 darab fát vágtak ki, melyre a brassói megyei felügyelőségtől jött válasz, majd novemberben tartottak egy ellenőrzést is, de engem nem hívtak oda, és tudomásom szerint senki nem jelentette a kárt” – panaszolta T. A., aki szerint az erdészek és az egyesületi képviselők összejátszanak a tolvajokkal. „Én egy szál fát sem vágtam ki onnan, hogy maradjon az unokáimnak. Amikor megtudtam, hogy lopást történt, kimentem összetakarítani a maradék ágakat, csutakokat, de nem engedték meg az őrök. Egész télen nyers fával kellett tüzelnem” – tette hozzá.

A fapénzek nagy része az „ügyészségre folyik be”

A Szentegyházi Erdőtulajdonosok Egyesületének jelenleg hat képviselője van, melyet a fentebb említett csoportok tagjai választottak meg. „A környékbeli magánerdészetek nem vállalták el az erdőink őrzését, 2012 első felében pedig annyira elharapódzott ismét az illegális fakitermelés, hogy a Hargita Megyei Prefektúra ajánlására összetömörültünk, és szerződést kötöttünk a Homoród Erdészeti Hivatallal” – mondta el kérdésünkre az egyesület egyik képviselője, aki nevének teljes elhallgatását kérte.

Tőle megtudtuk, hogy nyolc évvel ezelőtt kezdték visszaosztani az addig állami tulajdonban lévő erdőket Szentegyházán, de mivel az államosítás előtt itt közbirtokosságok voltak, senki nem tudta, hogy pontosan hol van az ő erdőrésze. „Három részben osztották vissza ezeket a parcellákat, az első két fázisban 500–500 hektárt, a harmadikban pedig 1900-at. Tulajdonosonként egy-két hektáronként állították ki a birtokleveleket a megyei prefektúrán, az asztal mellett, mérés nélkül. Ennek az volt a következménye, hogy néhányan olyan területeket kaptak, mely már eleve le volt tarolva, vagy nagy részükön kaszáló volt, persze mindez csak akkor derült ki, amikor saját pénzen újra kimérettük és feltérképeztettük ezeket” – emlékezett vissza a tag. Mindezek után még mindig van olyan erdőrész, melynek a helyzete tisztázatlan, egyeseknek pedig védett erdőrészt osztottak; a tolvajok pontosan ezeket a kiskapukat kihasználva tarolnak továbbra is.

„Nem egy alkalommal történt meg, hogy tetten értük a tolvajokat, kihívtuk a rendőröket, elkobozták a fát, jegyzőkönyvet írtunk, feljelentettük őket, de az ügyészségről minden egyes alkalommal visszadobták a dossziékat, legtöbbször csekély bizonyítékra vagy a rendezetlen birtokviszonyokra hivatkoztak. Olyan is volt, hogy az egyik tolvaj felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a következő tettenéréses ügyét pedig addig húzták, míg kifutott a határidőből, így nem zárták be. Meggyőződésünk, hogy a falopásokból nyert összegek egy része az udvarhelyi ügyészségre folyik be” – számolt be az egyesületi képviselő. Mindezek mellett azt is elárulta, hogy a feljelentőkön rendszerint bosszút állnak a fatolvajok. „Kiszúrják az autók kerekeit, felgyújtják a csűröket, ijesztgetnek és fenyegetőznek, mindenkit megpróbálnak megfélemlíteni” – tette hozzá.

A kárt mindenképpen megfizetik

A Homoród Erdészeti Hivatalnak a Szentegyházi Erdőtulajdonosok Egyesületével van szerződése, nem az egyesületi tagokkal – mondta el Ioan Bănucu, a hivatal vezetője, aki elárulta, hogy az elmúlt héten is kaptak egy falopásról szóló bejelentést Szentegyházáról.

„A szerződésekben foglaltak alapján, a helyszínelést követően, ha nem sikerül elfogni a feltételezett tolvajokat és bebizonyítani a tettet, akkor a kárt a mi alkalmazottunknak kell megfizetnie, vagyis annak az erdésznek, aki azt a területet őrzi” – adta tudtunkra a hivatal vezetője, amikor a szerződésben foglalt kötelezettségekről érdeklődtünk. Bănucu azt is elmondta, hogy hasonló panaszokkal a hivatalhoz kell fordulni.