Ne féljenek a kéményseprőtől!

A legvalószínűbb történet szerint azért hoz szerencsét a kéményseprővel való találkozás, mert annál a háznál, ahol kéményt pucolt, nem fordult elő tüzelésből eredő tragédia, nem égett le a ház. Egy másik magyarázat szerint pedig a sztyeppéken élő népek úgy tudták, hogy a sámán elrévüléskor a sátor füstnyílásán át közlekedik a szellemekkel együtt. Így ragadhatott a kéménnyel, tűzhellyel kapcsolatban álló kéményseprőre is valami a jótékony szellemek dicsfényéből.

Az oroszhegyi Nagy Gáspár kéményseprő tíz településen – Bétában, Dobóban, Vágásban, Fenyéden, Oroszhegyen, Szentkirályon, Tibódban, Ülkében, Fancsalban és Szenttamáson – sepri a kéményeket ősztől tavaszig. Nagyjából kétezer portán fordul meg, akár kétszer is egy fűtési szezonban.

A fiatalabbak ódzkodnak a sepréstől

Kisebb hóviharban érkeztünk ki csütörtökön Oroszhegyre, a Szent Ferenc Alapítvány otthonának padlásterébe másztunk fel, hogy belekóstoljunk a kéményseprés rituáléjába. Nagy Gáspár gyakorlott mozdulattal, hagyományos kéményseprő eszközzel, úgynevezett kotróval nyúl be a kéménybe, majd ötpercnyi kotrás után egy felfelé tartott tükörrel ellenőrzi munkáját. „Olyan porta is van, ahol nem fogadnak, mert sokallják a huszonöt lejt a kétszeri pucolásért. De legtöbb helyen örömmel várnak, hiszen aki felelősségteljes, az tudja, hogy a tűzzel nem lehet játszani. Nagyon fontos, hogy évente legalább egyszer, de inkább kétszer a kormot, a lerakódott gyantát kipucoljuk a kéményből, hiszen ha eldugul, szén-monoxidot nyomhat vissza a házba. Másrészt a korom begyúlhat, kiéghet a kémény, s vele együtt a ház is” – mondja a kéményseprő. A szakember szerint a tragédiák javarészt éjszaka történnek, és nagyon könnyen észrevétlenül lehet átszenderedni az öröklétbe. A kémény állapotát nagyban befolyásolja az is, hogy milyen fával tüzelünk. A legszerencsésebb keményebb – bükk, tölgy, gyertyán stb. – fákkal tüzelni, s az is fontos, hogy száraz legyen a tüzelőanyag. Olyan eset is van, amikor a madarak fészkelnek bele a kéménybe, s ezt is el kell távolítani.

„Legtöbb eseteben a padlásról, ezen a kis kéményajtón keresztül tisztítjuk az üreget, és csak abban az esetben kell felmenni a tetőre, ha a kéményen nincs ilyen kis ajtó” – mondja Gáspár. Szerinte inkább a fiatalabbak ódzkodnak a kéménysepréstől, talán nem is veszik komolyan ennek fontosságát. A szakember úgy tudja, nincs kéményseprési törvény, nem kötelezik a lakosságot a kéménytisztításra. „Olyannal is találkoztam, aki maga pucolja ki kéményét, nem igényli ezt a szolgáltatást. Az új házaknál legtöbb esetben központi fűtés van, a kazán pedig külön helyiségben van elkülönítve. Itt is fontos a kéménypucolás, hiszen ha eldugul, visszanyomja a füstöt a kazánházba.”

Régi házaknál a padláson füstölik a kolbászt, fősajtot, szalonnát. Szoktak is viccelődni a kéményseprővel, amikor meglátják, hogy még ne jöjjön, a disznó még él. „Itthon a faluban amikor hazafelé jövök, sokszor kérdezik, hogy hadd lám, mennyi kolbász van a táskámban, mutassam meg.” Nagy Gáspár szerint ezelőtt komolyabban vették ezt a hivatást, a tűzoltóság is rendszeresen ellenőrizte a kémények minőségét, és büntetést is kiszabhatott. „Ha nem volt a kályha előtt pléh, azért is, de a rossz kéményajtó miatt is megbírságolták a ház gazdáját.”

Bálint Pál Edit, az oroszhegyi gyermekotthon munkatársa örült, hogy kiseperték a kéményt, hiszen délutánonként az otthonban harminckilenc gyerek tartózkodik, s mivel fával tüzelnek, szeretnék betartani a biztonsági szabályokat.

Tüzelni bükkfát, kenyérnek búzát...

„Ha a Jóisten a fát a tűztől megvédi, sokáig elég” – mondja nevetve a kéményseprő, akivel Jakab Dénes portájára igyekszünk. A havazás alábbhagyott, az udvaron csattog a fejsze. Mivel érdemes tüzelni? – kérdezem a ház gazdáját. „Régebben azt mondták, hogy adjon a Jóisten tüzelni bükkfát s kenyérnek búzát. Valójában kemény, száraz fával a legjobb, hiszen annak magasabb a fűtőértéke.”

A falun lakók többsége a közbirtokosságoktól szerzi be a fát. Jakab Dénesnek 32 erdőjoga van, amiért huszonkét köbméter fa illeti meg. „Mi ketten vagyunk az asszonnyal, nekünk elég olyan 10-12 méter fa, de a leányomék három helyen tüzelnek, így 25-30 méter fát is eltüzelünk egy télen” – mondja. A fát tavasszal, a hóolvadás után kell kivágni, mielőtt még beindulna a nedvkeringése, s nagyjából hat hónap, egy év a száradási ideje. „Ezzel a fával az a gond – mutat a farakásra –, hogy a héjában megfőtt, meggombásodott, s így veszít erejéből” – mondja az oroszhegyi gazda, akitől azt is megtudtuk: idén a bükkfa köbméterenkénti ára 80 lej, egy méterért pedig 120 lejt kérnek.