Munkás lesz az ősz a farkaslaki gyümölcsfeldolgozónál

A farkaslaki üzemben folyamatosan dolgoznak a gyümölcspréselő gépek, szeptemberben két hét alatt 21 ezer liter almalé készült itt. Idén kevesebb alma, illetve körte termett a vidéken, és nem is olyan lédús a gyümölcs, mint az előző években: például tíz kilogramm almából fajtától függően körülbelül öt liter lé lesz. „A mennyiségbeli csökkenést minőségben ellensúlyozza a természet, hisz az előző években a cukormentes szilvaízt két napig kellett főznünk, idén hat óra alatt elérte a kívánt állagot” – mondta el Már István, a Székelygyümölcs Egyesület elnöke.

Nyáron elkészült a második gyümölcsfeldolgozó is Zetelakán, ahol a helyi közbirtokosság területeiről begyűjtött erdei gyümölcsöt, illetve gombát fagyasztják és csomagolják, viszont két gyümölcsprés is helyet kapott az üzemben. „Megpróbáljuk decentralizálni a gyümölcslékészítést, hogy a gazdáknak ne kelljen nagy távolságokra szállítaniuk a termést, ezért több kis üzemet igyekszünk létesíteni a térségben” – tette hozzá az egyesület vezetője.

A termelők tavaly még a kész termék bizonyos százalékát adták vámként a Székelygyümölcs Egyesületnek, idén azonban változott a rendszer: vám helyett a kész termékért literenként 1,50 lejt, illetve a csomagolóanyag árát kell fizetni. „Tavaly a közvetítők jutányos áron felvásárolták a gyümölcsöt a környező falvakból, és mivel egyszerre nagy mennyiséget dolgoztak fel, szinte kiszorították a kisgazdákat. A feldolgozási díj bevezetésével nekik már nem éri meg a farkaslaki üzembe behozni a gyümölcsöt, így sorra kerülnek a kisgazdák is” – magyarázta Már István, hozzáfűzve: így a tavalyihoz képest kevesebb lesz a munka az üzemben, viszont az egyesület visszatér eredeti céljához, hogy a helyi közösséget támogassa. A gazdálkodók továbbra is feliratkozhatnak gyümölcslé gyártásra a farkaslaki üzem hivatalos telefonszámán: 0755-627-533.

Idén a Székelygyümölcs termékek köre is bővült: hamarosan a boltokban is megjelenik a fenyőaljagombából készített savanyúság. „Eddig körülbelül 8300 üveg savanyított gombát állítottunk elő, október 4-én volt az első próbafőzés. Jelenleg folynak a tárgyalások, hogy mekkora mennyiségben, milyen üzletekben fogjuk majd forgalmazni a gombasavanyúságot” – tudtuk meg. Az egyesület továbbra is főként belföldön értékesíti gyümölcstermékeit, a tervek szerint fagyasztott gombát és áfonyát külföldre is szállítanak majd. „Elég nagy érdeklődést tapasztaltunk Moldovából, a Solaris Kft. is jelezte érdeklődését, amely kétezer üzletben forgalmazná termékeinket, illetve a Bio Logistic, amely az Auschan üzletlánc beszállítója” – újságolta a Székelygyümölcs Egyesület vezetője. Már István tapasztalata szerint egyébként a multinacionális cégek körében új trend hódít, egyre többen változtatnak nagyon merev szabályzórendszerükön, és megpróbálják felkarolni a közösségi vállalkozásokat.

A Székelygyümölcs Egyesület tervei közt szerepel egy megyei szövetség létrehozása is, mely olyan Hargita megyei közbirtokosságokat és erdőtulajdonosokat tömörítene, amelyek, illetve akik erdei gyümölcs és gomba értékesítésével foglalkoznak. A három régióban – Gyergyó-, Csík- és Udvarhelyszéken – létrehozandó feldolgozóüzemek menedzsmentje viszont egy központi irodában zajlana. „A farkaslaki és zetelaki példákon felbuzdulva megyeszerte egyre több kis feldolgozóüzem jelenik meg, ezek viszont hosszú távon nem fenntarthatók. Az sem költséghatékony, ha minden közbirtokosság 500 ezer eurós befektetéseket valósít meg, és egyik sem fog működni. A szövetség révén kisebb befektetéssel, a közösségi tevékenységet támogatva közös hasznot is élvezhetnek a közbirtokosságok és erdőtulajdonosok” – fejtette ki Már.

Hargita megyében egyre több helyi, hagyományos termékeket tömörítő márkanév, vállalkozás jelenik meg, a természeti forrásokból való élelmiszer-előállítás azonban sokrétű feladat, vallja Már István. „A Székelygyümölcs Egyesület nem tudná lefedni egész Hargita megyét, de egyelőre Udvarhelyszéket sem. Ha a meglévők mellett a térségben lenne még három ilyen kezdeményezés, akkor is kevesen lennénk ahhoz, hogy elérjük azt a szintet, ami Nyugaton van” – magyarázta.

A helyi termelőket felkaroló kezdeményezések, vállalkozások tehát nem egymás konkurenseiként, hanem egymást kiegészítve hivatottak segíteni az udvarhelyszéki, Hargita megyei gazdákat.